A 21. század szexuális forradalma a férfiaké.

Idegenül csengő elnevezések rejtik magukban korunk legújabb férfiideáljait. A gombamód szaporodó pasi kategóriák nem egyszerű divathullámok, új identitások születnek. A korábbi metroszexuális cuppanós nacis csapat, mára sereghajtóként kullog a legújabb, őserő fazonok után. A lumberszexuálisok az legújabb szuperhímek.

„A szexuális identitás bipoláris mivolta ma már kevésnek bizonyul…”

me1

Érdekes kérdést feszeget a bevezetőben tett megállapítás, miszerint különböző identitások is társulnak a meg-megjelenő divatmódik mellé. A szexuális identitás bipoláris mivolta ma már kevésnek bizonyul, pedig már, tini korunk felvilágosult időszaka előtt is sikerült a helyére raknunk, hogy nemi identitásunkat tekintve kétfélék lehetünk. NŐI és FÉRFI. Pont. Nem oszlott kisebb-nagyobb alcsoportokra. Napjainkig. Mára joggal beszélhetünk különböző „férfi identitásokról”, és egyre nagyobb a választás lehetősége.

A 20. század közepén jelent meg az első csilingelő kifejezés: a metroszexualiás, azóta eljutottunk a lumberszexualitásig. Mielőtt azonban előre szaladnánk, nézzük sorjában, hogyan vették be magukat a mindenféle csengő-bongó névvel ellátott új férfitípusok az agyunkba, pardon, az ágyunkba. Mire sorba a főbb csoportokat, joggal merül fel bennünk a kérdés: a jól ismert, szimplán heteroszexuális ma már divatjamúlt és unalmas lenne?

„… nézzük sorjában, hogyan vették be magukat a mindenféle csengő-bongó névvel ellátott új férfi típusok az agyunkba, pardon, az ágyunkba. „

De mit is várunk, ma egy férfitől? A kulcs a mában van. Időről-időre módosul a férfi ideál. Az aktuális divatra, illetve a minket körülvevő világ változásaira reflektálva mindig más-más szerepkör jut a férfiaknak és oldalbordáiknak, a nőknek is. Régen felborult már a konzervatív, hagyományos nézet, miszerint a nőknek a konyhában a helyük a gyermekek mellett.

me2

Karrierista, szingli nőnek lenni ma már egyáltalán nem újkeletű dolog. A női egyenjogúság virágzik, sőt korunkra egy kissé túlburjánzott, rájöttünk, hogy nem könnyű mindenhol helyt állni. Aki szeretne családot, nagyon is jól ismeri a karrier vagy gyermek kérdéskör örök dilemmáját. Mert amíg kivívtuk magunknak a munka világában való érvényesülést, addig bizony egy dolgot elfelejtettünk: a női lét elválaszthatatlan az anyaságtól. Mondhatunk rá nemet, szívünk joga. De szerencsére, azért még mindig többen vannak, akik vágynak erre. Ők nem könnyű feladatok elé néznek, ha a családanya szerep mellett az önérvényesítés kanyargós ösvényére lépnek. Nem így a szingli nők, akik sokszor saját elhatározásból, rosszabbik esetben kényszerből választják a nagyvárosi, jól öltözött, törtető nő megtestesítését.

Egyes társadalomtudományi elméletek szerint az egyedül élő, dolgozó nők hívták életre, kereslet-kínálat alapon, a hozzájuk passzoló, nagyvárosi, magára szintén sokat adó férfit, a metroszexuális pasit.

„Ők a szingli nők párjai, a szuperdivatos agglegények.”

me3

A metroszexualitás szót először tehát Mark Simpson, brit szatíraíró használta 1994-ben az Independent című, angol folyóiratban. Ezzel, az általa alkotott kifejezéssel, jellemezte a nagyvárosokban megjelenő új férfitípust, aki felettébb sok időt tölt szépítkezéssel és vásárolgatással. A metroszexualitás a metropolis és a heteroszexuális szavakból tevődik össze. Egy olyan hím példányról van szó, aki a látszat ellenére nem a saját neméhez vonzódik, fontos számára a hódítás, amit tökéletes külsejével igyekszik tető alá hozni. A vásárlási mánia ruhákban, kozmetikumokban és ékszerekben is megnyilvánul. Az amúgy nőies szokásokhoz, szintén nőies stílus társul. Sokszor használnak férfisminket, hajat festetnek és olyan tökéletesen szedett szemöldökkel rendelkeznek, hogy még egy hölgy is megirigyelné. Hűen vallják, hogy a szépségért meg kell szenvedni, ugyanis nem restek egész napra hereszorongató ratyi-gatyikba préselni magukat.

Kérdéses persze, hogy ez valóban szép? Az elnőiesedett viselkedés és külső megjelenés további hátrányokat rejt, ha segítségre van szükségünk az elromlott háztartási gépünk megjavításában, nem ők lesznek a megfelelő alany. Legfeljebb az epilátorunkhoz értenek, de csak mert ők is használják. Az is biztos, hogy egy ikeás lapra szerelt bútor összelegózása is nehézséget okoz nekik. Ha mégis valamilyen tisztázatlan okból kifolyólag vonzódunk a pávatípusokhoz egy dolgot biztosan nehéz lesz elfogadnunk, hogy ők bizony leginkább magukat szeretik, kevés fontosabb van az életükben, mint a saját egójuk, karrierjük. Ők a szingli nők párjai, a szuperdivatos agglegények. Mark Simpson a metroszexualitás fő példaképének David Beckhamet tartja. Aki mi tagadás, nem rossz látványt nyújt a remekbe szabott öltönyeiben, meg abban is, ami alatta van. David divathoz való vonzódását épp a legújabb H&M kampányban éli ki, amiről itt olvashatsz részletesebben.

me4

A megjelenésük további okai között szerepel, a fogyasztói társadalom elharapózódása, bődületes mértékű terjeszkedése. Oda vissza alapon generált történetről van szó. A kozmetikai ipar felfedezte ugyanis, hogy egy hatalmas felvevő piacot szalaszt el azáltal, hogy nem biztosít elég választékot az „erősebbik nem” számára, a szépségápolási termékek nagy része ugyanis a nőknek szól. A brand, a design, a marketing kommunikáció, minden a hölgyek kedvére készül. Ezen változtatva, a célcsoportot kiterjesztették a férfiakra is. Lett is felvevő piac rendesen, mára mindent kapni, amit egy nőci fürdőszobájában is megtalálunk, csak éppen új köntösben, pasiknak címezve. A divatvilág is megnyitotta kapuit az új férfitípus felé, s a populáris körben terjeszkedő cégek kezdték elárasztani a cuppanós nacikkal, illetve a mélyen dekoltált flitteres pólókkal a boltokat. Vitték is, mint a cukrot. Divat lett heteroszexuális, de mégis nőies férfi.

me5me6

Természetesen ez nagyvonalakban felvázolt jellemzés, s tudjuk, a kivételek mindig erősítik a szabályt. Mondhatnánk, akinek nem inge ne vegye magára.

„Divat lett heteroszexuális, de mégis nőies férfi.”

me7

A metroszexuális fogalom megjelenése óta több ízben formálódott, a kisebb-nagyobb változásoknak köszönhetően különböző alcsoportok alakultak ki. Beszélhetünk überszexualitásról, ami lényegében ugyanaz, mint elődje, azonban a nőies vonalat egyre jobban háttérbe szorítja. Kisportolt, jól ápolt, divatos, általában szingli és sikeres üzletemberek alkotják a kategóriát.

„Beszélhetünk überszexualitásról, ami lényegében ugyanaz, mint elődje, azonban a nőies vonalat egyre jobban háttérbe szorítja.”

me8

S ezzel még véletlen sincs vége. A kisportolt testalkatot előtérbe helyező, már-már izompacsirta típusoknak is külön identitás jár. Ők a spornoszexuálisok. A nem túl fantáziadús név a sport és a porno szavakból tevődik össze. A sport rész igyekszik magyarázatul szolgálni a szobor tökéletességű testekre, a pornó pedig a dolog erotikus mivoltát igyekszik kihangsúlyozni. Lefordítva: mindenhol csupaszra gyantázott, szoláriumozott, Dávid-szobor testek, amelyek a közösségi fórumok selfie áradatán keresztül ömlenek az arcunkba. Elengedhetetlen kellékek: a feszülős, márkás boxer és a fürdőszobai tükörben való önfotózgatás. Izomfeszítés igény szerint.

„A kisportolt testalkatot előtérbe helyező, már-már izompacsirta típusoknak is külön identitás jár. Ők a spornoszexuálisok”

me9

Nem kellett sokat várni, hogy megjelenjenek az ellenlábasok, akik az egész nagyvilági, vásárlásmániás parfümfelhő hallatától is émelyegnek. Válaszként trendbe hozták a tettetett igénytelenséget, s szépen lassan eljutottunk, a hipstereken át, korunk őserő fitogtató, szakállas lumberéig,

A lumberszexualitás a lumberjack, angol szóból ered. Jelentése: favágó. Persze ez nem azt jelenti, hogy a fák nyírbálói külön szexualitással rendelkeznek. Épp ellenkezőleg, városi ifjaink csak úgy öltöznek, amiben akár tűzifát is apríthatnának. A dolog paradox szépsége, hogy egy igazi favágó még csak nem is sejti, mennyire divatos.

„… szépen lassan eljutottunk, a hipsztereken át, korunk őserő fitogtató, szakállas lumberéig…”

me10

A lumberek többnyire kockás inget, bakancsot és farmert viselnek, s ami a legfontosabb, hogy arcukat látványos szőrzet borítja. Nem hetyke bajuszra, vagy pár hetes borostára kell gondolnunk. Hanem hosszú, dús és tökéletesen karbantartott, formázott szakállra. A babapopó finomságú arc tehát leáldozott, helyette megkaptuk nagyapáink megfiatalodott kiadását.

„A dolog paradox szépsége, hogy egy igazi favágó még csak nem is sejti, mennyire divatos.

me11

A komoly külsőhöz, magasztos eszméket valló férfi dukál. Életstílusukban és a nőkhöz való viszonyukban is elutasítják a korábbi nagyvárosias, szingli életmódot. Tisztelik a nőket és család intézményét. Fontosak számukra a mély és tartalmas baráti kapcsolatok.

„…arcukat látványos szőrzet borítja. Nem hetyke bajuszra, vagy pár hetes borostára kell gondolnunk.”

me12

Az, hogy valóban úgy néznek ki, mintha egy erdei kunyhóból jöttek volna elő, nem véletlen. Szimbolikus jelentést hordoz a helyszín is, hiszen a zöld természet többnyire a metropoliszoktól távol helyezkedik el. Ahová kikapcsolódni járunk, s ahol harmónia vesz körül minket. Nem ritka, hogy a trend követői valóban külvárosi régiókban élnek, és a természettel összhangban lévő, környezettudatos életmódot folytatnak.

Érdekes tény, hogy Magyarországon korábban, csak a házasságkötést követően viselhettek szakállat a férfiak. Talán nem véletlen az egybeesés, miszerint a lumberszexuális férfi is híve a monogámiának.

me13

„… az ősember kinézet elérése egyáltalán nem olyan egyszerű feladat…”

Ráadás, hogy sokuk ténylegesen ezermesteri kézügyességgel bír, ami valljuk be, nem csak a ház körül jön jól.

Mindez szép és jó, de valóban kell az a szakáll? Ha igen, mekkora? Úgy tűnik, itt, a méret a lényeg! Ugyanis a trend elvakult követői ismét átestek a ló túloldalára, sokszor olyan hosszú bozonttal találjuk szembe magunk, hogy azt már a télapó is megirigyelné.

me14

„A szakáll ápolása időigényes és költséges dolog.”

A 21. században az ősember kinézet elérése egyáltalán nem olyan egyszerű feladat, a tükör előtt eltöltött idő ez esetben sem rövid. A szakáll ápolása időigényes és költséges dolog. Akad, aki szakértő kezekre bízza büszkeségét, és rendszeresen látogatója a borbély szalonokat, s akad, aki otthon veszi kezelésbe. Az utóbbit sem ússzák meg olcsóbban, főleg, hogy a kozmetikai ipar máris lecsapott az új felvevőpiacra. A speciális szakállfésűn át, a különböző samponokig, waxokig minden kapható, mi szem-szájnak ingere.

Hamarabb nem jutunk a fürdőszobánkhoz az biztos, de legalább attól nem kell tartanunk, hogy a végén még mi nők érezzük magunk alulöltözöttnek.

„… a jól ismert, szimplán heteroszexuális ma már divatjamúlt és unalmas lenne? „

Manapság csak kapkodjuk a fejünket a megannyi típus, életfelfogás és külső megjelenés között, ezen merengve arra a következtetésre jutottam, hogy én maradok a szimplán heteroszexuális, egyik kasztba sem tartozó példányoknál, akik attól egyediek, amilyennek születtek. Gondoljunk csak bele, akkor is csalódottak tudunk lenni, ha egy pont ugyanolyan ruha jön szembe velünk az utcán, miért lenne ez másképpen, ha a pasinkról beszélünk.

KÁR UNIFORMÁLÓDNUNK, HISZEN A VÁLTOZATOSSÁG GYÖNYÖRKÖDTET!

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!