Ülök a barátnőm kanapéján és azt hallgatom, hogy „Az anyád vagyok, nem a cseléded! Lehet, hogy a barátaiddal így beszélhetsz, de velem nem! Több tiszteletet kislányom!” Az ok, amiért a 14 éves lány szobájában veszekedtek az volt, hogy a lány lazán kivágta a balhét a jelenlétemben, hogy az anyja nem mosta és vasalta ki a ruháját, amire egyébként ő megkérte, hogy tegye meg, és hogy takarítás közben az anyja mindent elpakol, elkever. Anyukának amúgy is jó napja, szóval borult a bili…

 

 

anyad vagyok nem cseled 01

Kép: homesecurity.press

 

Képzeljünk csak el egy kétgyerekes, dolgozó anyát. Hajnalban kel, megreggelizteti a családot, kisfiát óvodába, majd a lányát suliba viszi. Utána irány a munka, ahol persze őt sem kímélik és ahol természetesen az ő idegeit is gyakran trambulinnak használják a vásárlók vagy a főnökei. Munka után lehet rohanni bevásárolni, majd rohanás az oviba, utána haza főzni, mosni, takarítani. Tipikus anya élet, a 24 óra is kevés lenne neki, hiába segít a férje ott, ahol csak tud.

 

Az ominózus szombat is ritka alkalom volt, hogy időt szakított rám. Eleve látszott rajta, hogy szétszórt, azt sem tudja, hol áll a feje, és mikor a lánya letámadta azzal, hol van a ruhája, amit délután felakart venni moziba, mert találkozója volt a barátaival, az anyja szépen bocsánatot kért, hogy elfelejtette vegyen fel másikat, hiszen rengeteg ruhája van. Majd jött a „De nekem az kell!” Meg a „Számítottam rád.” és a „Kösz szépen, hogy ennyire sem vagy képes!” Itt durrant el Tilda agya és ment be a lány szobájába „beszélgetni”.

 

anyad vagyok nem cseled 02

 

Miután a lánya dühösen végig trappolt, bevágott minden létező nyílászárót maga után, Tilda elmesélte, hogy manapság ez megy. De bizonyára az ő hibája, mindig is elkényeztette a gyerekeit. Abból indult ki, hogy szeretett volna jó anya lenni, mivel az övé nem volt egy mintapéldány, és ő más akart lenni a gyerekeivel szemben. Mindent megakart adni nekik, hogy boldognak lássa őket. Nem gondolta volna, hogy ez lesz belőle.

 

Ugyanis nem csak a tini lánya, de sokszor az ötéves kisfia is kivágja a hisztit, ha az anyja nem ugrik minden csettintésére, vagy éppen nem vele foglalkozik. A lánya meg már egyenesen „katasztrófa”, hogy sokszor a személyi sofőrjének nézi, mert utál buszozni. De ugyanúgy utál takarítani és rendet tenni, de ha az anyja megcsinálja, akkor azért is le van tolva. Igen leesett neki, hogy a nyúl viszi a puskát. Hogyha a lányának éppen nem ízlik, amit főzött vagy „túl zsíros” – mert már most az a mániája, hogy oda kell figyelni az alakjára – akkor megint csak lebaszást kap a lányától. Ahogy beszélgettünk, úgy eszmélt rá, hogy egyáltalán hogy létezik, hogy a lánya cseszi le őt?

 

Részben biztos az ő hibája. Rengeteg mindent megengedett és eltűrt. Mert nem akarta leszidni és nem is akart emiatt stresszelni. Egyik fülében be, a másikon ki. Ha az apja előtt produkált ilyet, az mindig rászólt, de Tilda meg a férjére, hogy hagyja, „nem nagy dolog”, meg „nem úgy gondolta”. Emiatt többször is összevesztek már, hogy rosszul neveli a gyereket, túl engedékeny vele, míg szerinte a férje volt a túl szigorú, aki mivel úgy látta, hogy a felesége mazochista, hát ráhagyta a dolgot.

 

anyad vagyok nem cseled 03

 

Ám ebből az lett, hogy a lánya nem tanulta meg hol a határt, amit egyre jobban feszegetett és tesztelgetni kezdte a lehetőségeit. De ahogy kezd Tilda besokallni – jó sokára – kezdi egyre kevésbé tűrni, hogy a lánya parancsolgat neki, tiszteletlen és sokszor úgy beszél vele, mintha a cselédje vagy kutyája volna. Nem elég, hogy gyakran a főnökei, kollégái vagy a vásárlók így beszélnek vele, de még a lánya is. Most már belátja, hogy igaza volt a férjének…

 

Ugyanakkor a lánya napjai java részét nem is otthon tölti, hanem az iskolában. Úgy gondolja, hogy ott is magára szedhette ezt a stílust. Illetve gyerekek között manapság azzal is lehet vagizni, hogy kinek mekkora csicskája az anyja. Esetleg ezt is látta, amikor a barátnőivel van, hogy ők szintén így bánnak az anyjukkal, mert anno még említette, hogy a barátai hogy beszélnek a szüleikkel, bár ettől függetlenül is biztos volt abban, hogy nem egyedi az esete.

 

anyad vagyok nem cseled 04

 

Elővette az anya-ütőkártyát. Szigorúbb lett, nem takarítja ki a lánya szobáját, olyan tempóban mos rá és vasal, amilyenben akar, de már nem rest befogni a házi munkába. Azt főz, amit akar, nem érdekli, ha a lánya kihagyja a vacsorát, tudja, hol a hűtő. Nem fuvarozza állandóan, egyszóval gyakorolja a mágikus „nem” szót. Ennek eredménye az, hogy valahol nyugodtabb, mert kevesebb lett a feladata, kötelezettsége, másfelől pokolian bosszantja a lánya kirohanásai, és duzzogásai. Hetekig hidegháborús hangulat volt náluk, ami csak akkor tört meg, amikor Tilda ismét nemet mondott arra, hogy egyedül süsse meg a sütiket a lánya barátnőjének a szülinapi bulijára. Ekkor a lánya toporzékolt egyet, és kijelentette „Annyira gyűlöllek!” és ismét a szobaajtaján vezette a feszültséget.

 

A legszívesebben utána ment volna, de tudta, hogy azzal mindent elrontana. Jól is tette, hogy nem ment, mert pár perc múlva a lánya sírva jött ki a szobájából, hogy bocsánatot kérjen és közölje, nem gondolta komolyan. Tilda is elsírta magát és akkor elmagyarázta a lányának, hogy érzi magát, hogy már nem bír százfelé szakadni, és hogy ő csak jót akar neki azzal, mikor azt szeretné, hogy önállóbb legyen.

 

Még vannak összezörrenések, a lánya tanulófázisban van, de Tilda szerint lassan, de biztosan haladnak és már nem nézi a lánya a cselédjének. Annyira.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ezek is tetszeni fognak:

 

Én próbálok embert faragni a gyerekemből!

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!