Magával hozta a találkozóra az egyéves kisfiát. Szép szőke haja van és kék szeme. Persze már tudtam a szörnyű titkot, amit közös ismerősünk rám bízott. Csak annyit szeretne, ha más nevekkel jelenne meg a cikk. Úgyhogy a 31 éves Cintia azt mondta: „Nem a férjemé a gyerek. De miért kellene ezt elmondanom neki? Hiszen most nagyszerűen megvagyunk. Ha elmondanám azzal, csak mindent tönkretennék.”

 

nem a ferjeme a gyerek 01

Kép: pinterest.ie

 

Hogy mi történt? Cintia és Dani és már hét éve együtt vannak. Ám két évvel ezelőtt volt egy nagyobb vitájuk. Cintia úgy érezte, nem tart sehová a kapcsolat, a párja nem akar házasságot, gyereket, ráadásul gyakran nemtörődöm vele. Nem jártak együtt sehova, együtt szinte semmit sem csináltak és mellette sűrűn összevesztek mindenféle apróságon az utóbbi években. Cintia bedobta, hogy szakítana akar, mert nem látja értelmét annak, hogy tovább rabolják egymás idejét, mert úgysem lesz semmi.

 

Három hónapig voltak külön. Hozzátette, hogy mindig is szerette Danit, de hiába, ha akkor úgy érezte, nem kapja meg tőle azt, amire vágyik. Erre az utolsó hónapban átment hozzá Dani barátja, akivel mindig is jóban voltak és megtörtént a baj. A szex után azon agyaltak, hogyan tovább, hiszen akadt néhány kellemetlen tény: egy friss szakítás, és hogy az ex egy közeli barát. Hát arra jutottak, legyen ez egy egyszeri alkalom és felejtsék el, ha pedig nem tudják, majd akkor kezdenek vele valamit.

 

Erre alig néhány héten belül Dani kitalálta, hogy ő megváltozott, szereti Cintiát és készen áll javítani a kapcsolatukon, a házasságra, a gyerekvállalásra, mindenre, csak eddig félt mindettől. De most, hogy tudja, mit veszített, visszaakarja őt kapni. Kellett neki ez a kis idő, hogy belássa, mi az igazán fontos. Visszakönyörögte magát, egy amolyan „adjunk magunknak még egy esélyt” dologgal. Már az első találkozó szexel végződött.

 

nem a ferjeme a gyerek 02

 

Újabb néhány hét telt el, mikor kiderült. Cintia terhes. Pedig védekeztek. Ők is és Dani barátjával is. Először Dani kicsit megijedt, de mégis boldogan fogadta a hírt. Ámde Cintia fejében szöget ütött valami: Ki az apa?

Mindjárt meg is kérték a kezét, hogy a gyerek legalább házasságban születhessen, és rövid idő alatt össze is házasodtak. Cintiát meg egyre csak kínozta: Dani vagy a barátja az apa? Nem merte megkérdezte orvosát, mert szégyellte a dolgot, és mert Dani is rendszeresen találkozott vele. Lehet, hogy létezik orvosi titoktartás, de nem akarta, hogy úgy nézzen rá, mint egy balfékre. Amúgy is igyekezett magába szuggerálni, hogy a gyerek csak Danié lehet.

 

Ellenben az érzés nem hagyta nyugodni, és hosszú hónapokon át gyötörte, míg a párja, illetve már férje lelkesen várta a gyereket. Aztán mikor megszületett a kis Dominik, nyilvánvaló lett: egyáltalán nem hasonlít az apjára. Dani barátjára viszont igen. Ám mivel Cintiának is világos haja van, el lehetett kendőzni azzal, hogy az anyjára ütött. De addigra Cintia osztott-szorzott, meg létezik az a bizonyos anyai megérzés is: A barát gyereke. Tutira.

 

nem a ferjeme a gyerek 03

 

Akinek szintén feltűntek azok az ékes „jelek”, de sosem volt bátorsága – eddig – megkérdezni, hogy valóban így van-e, bár Cintia kínosan kerültek annak a lehetőségét is, hogy találkozzanak. Teljesen elsüllyedt a szégyenben.

 

„Tudom, mennyire aljas vagyok. Szemét vagyok Danival és a barátjával szemben is. Azt hiszed, nem tudom, hogy gerinctelen vagyok? De mégis, mit tegyek? Pont most, mikor minden olyan jól alakul. Megkaptam mindent, amire vágytam, Dani is boldog. Rúgjam fel az egészet úgy, hogy végül is nem is vagyok százszázalékosan biztos a dologban?”

 

Retteg a következményektől. Hogy Dani elhagyná, és egyedülálló anya lenne. Mikor ez eszébe jut, nyíltan bevallja, hogy önző és magára gondol, de valahol a gyerekre is, mert nem akarja, hogy apa nélkül nőjön fel. Ha még véletlenül Dani barátja fel is vállalná, akkor meg a gyereknek lesz apja, csak éppen ő nem képes olyan szerelemmel szeretni a férfit, ahogy Danit, mindennek a tetejében a barátságukra is keresztet lehetne vetni. Mindenki csak veszítene. Mindenki életét csak elcseszné. Nem elég bátor ehhez és nem is akarja. 

 

- De jó ez így neked? Letudsz élni egy életet úgy, hogy közben végig hazudsz?

- Igen. Ha kell, akkor igen. Nem mondom, hogy könnyű lesz, mert most sem az. Nincs olyan nap, amikor ne kínozna a lelkiismeret-furdalás. Tessék, megfizetek a tettemért, ennyi éppen elég, hogy csak én szenvedek. Az én szarságom miatt, miért szenvedjen egy kisgyerek meg két másik ember is?

 

nem a ferjeme a gyerek 04

 

Így döntött. A sírba viszi a titkát. Néha voltak kétségei, de akárhányszor megrágta a dolgot, illetve azzal a barátnőjével, aki még tudja a titkot, hogy nincs értelme felrúgnia, ami van. Igen, szemét dolog, de szerintük így a legjobb. Nem kockáztat. Már beletörődött a sorsába.

 

Persze, mind tudjuk, hogy nem ez a helyes megoldás. Sőt, kifejezetten etikátlan, mindenkivel szemben. De gyakran a helyes döntés nem kifizetődő. Lehet, hogy helyesen dönt és az lesz a „jutalma”, hogy Dani vele marad, és együtt nevelik fel a gyereket és idővel megbocsájt neki. Ám mi van, ha a jutalma a válás lenne és a magány? Megérdemelné és ezzel pont? Mindenki másképp kezelné a helyzetet, van, aki vállalná a tettét, hogyha már folt esett a becsületén, legalább a gerince megmaradjon. Más inkább azt választaná, amit Cintia: hallgat.

 

Te mit tennél a helyében?

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Tényleg nem számít már más, ha gyereked születik?

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!