Találkoztam egy nővel, aki elmesélte, hogy mikor tíz évvel ezelőtt megismerkedett a jelenlegi férjével, már akkor megmondta neki, hogyha ő egyszer elveszi, akkor neki onnantól kezdve otthon kell maradnia és főállású feleség lesz belőle. Ma már úgy érzi, valamelyest megbánta a döntését.

 

kitartott feleseg 01

 

Kép: Freepik.com

 

Dorina 30 volt, amikor megismerte a nála öt évvel idősebb párját. Már kapcsolatuk elején azt mondta, hogy ő egy régi vágású hagyománytisztelő férfi és a szüleitől – akik meg az ő szüleiktől – is azt a mintát látta, hogy a feleség otthon van, vezeti a háztartást és gyereket nevel. Ez neki a normális. Nagy volt a szerelem és Dorinának amúgy sem voltak akkoriban nagy tervei az életre, egy multinacionális cégnél dolgozott, így mikor a párja azt mondta, ha őt egyszer elviszi, onnantól kezdve otthon kell maradnia és főállású feleségnek kell lennie. Ez még akkoriban jól is hangzott, Dorina arra gondolt, így lesz ideje magára és azt csinálhat, amit szeret. Két évvel később összeházasodtak és miden úgy történt, ahogy azt megbeszélték.

 

Az újdonsült feleség napja abból állt, hogy délelőtt kitakarított, kimosott, élére vasalta a holmikat és elment bevásárolni. Utána maradt egy kis szabadideje magára, olyankor olvasott, tornázott vagy a barátnőivel találkozott, már amikor belefért, ugyanis egy órával férje munkaideje lejárta előtt haza kellett sietnie megfőzni. Aztán természetesen foglalkoznia kell a párjával, ha igénye van rá, este pedig a hálóban a feleség szerepét is prezentálnia kell és szinten tartani a tüzet a hálóban.

 

kitartott feleseg 02

 

A hétvégéket általában együtt töltik, esetleg utaznak, a barátokkal vannak, de többnyire mindig ugyanaz a felállás.

Egy darabig nagyon szabadnak érezte magát, jutott is elég ideje magára, de rövidesen unni kezdte. Már nem tudott magával mit kezdeni a szabadidejével és azt is unta, hogy mindennap ugyanazt csinálja. Óvatosan megemlítette ezt a párjának és azt, hogy talán elmehetne dolgozni, de olyan veszekedés lett belőle, hogy utána jó darabig nem is mert vele előhozakodni. Megkapta, hogy van egy gyönyörű házuk, saját kocsija, azt vehet magának, amit csak szeretne, az egyébként jómódú férje nem kér tőle sokat csak azt, hogy néhány dolgot csináljon meg, amúgy jóformán azt tesz, amit akar. Így hát felmerült, hogy vállaljanak gyereket. Eleinte jó ötletnek tűnt, és úgy tűnt Dorina is megtalálja a maga számításait mikor megszületett kislánya, most már családanya és egy pillanatra sincs ideje unatkozni. Igen ám, de akkoriban a 34 éves anyukának csak-csak hiányérzete volt. Persze szerette a családját, de akkor már úgy érezte, nem maradt ideje magára. Egyre többször gondolt arra, hogy ennyi lenne az élet? Valóban meg volt mindenük, egy rossz szava nem lehetett, mégis boldogtalannak érezte magát.

 

kitartott feleseg 03

 

A kezdődő depressziójának az vetett véget, amikor még egy gyereket vállaltak és megszületett a kisfiuk. Már minden percét a családja töltötte ki. Mosni, főzni, takarítani, a gyerekkel játszani vagy éppen bölcsibe vinni, elhozni. Rohanás bevásárolni, megfőzni, délután magára ölti a boldog családanya szerepet, este meg továbbra is igyekeznie az ágyban is jól szerepelni. 38 évesen már komolyan úgy érezte, hogy a kiégés szélén áll és újra felvette az ötletet, hogy elmehetne dolgozni. A férje továbbra sem volt rá vevő, aki megalázónak érezte volna, hogy a felesége dolgozik és a barátai, családja előtt is szégyellte volna. Így az ötlet ismét kudarcba fulladt. Végül úgy nézett ki, sikerül megszoknia a helyzetét, és már nem bántotta a gondolat, hogy üresnek érzi az életét, hogy nem csinált semmit, csak feleség és anya volt addig és nem kezdett magával valami egyebet.

 

Mígnem 40 évesen az egyik karrierista barátnője azt vágta hozzá, hogy ő tulajdonképpen szexmunkás. Ez persze nagyon szíven vágta, hogy gondolhatják róla, hogy az. Az említett barátnő szerint évek óta azért van fedél a feje fölött, azért kap pénzt, mert kiszolgálja a férjét. Dorina azzal érvelt, hogy igen, ez is „állás”, főállású feleségnek, anyának lennie és egyáltalán nem érzi azt, hogy cseléd vagy szexrabszolga lenne. De azért a tüske benne maradt, már csak azért is, mert látja, hallja, barátnője sikereit, akinek saját vállalkozása van és üzletasszony lett belőle. Felmerült benne a kérdés, vajon ez lehetne az ő élete is?

 

kitartott feleseg 04

 

„Ez olyan nagy bűn?”

 

Nem, nem bűn, ha valaki úgy dönt, hogy kitartott lesz. Van, akinek így kerek a világ. Ha megtalálja benne önmagát és valóban, szívből boldog és elégedett vele, akkor nincs ezzel probléma. Az akkor van, amikor felmerül benne a vágy, hogy mégis lehetne másképp. Vágyakozni kezd aziránt, hogy a konyhán kívül is alkosson és letegyen valamit az asztalra. De mivel ezt neki megtiltották – és nem küzdött a tiltás ellen – üresnek érezte az életét. Dorina most úgy érzi valahol, hogy elfecsérelte az életét, hogy beáldozta a legszebb éveit és nem élt igazán. Igen, mindig is jól élt, meg volt mindenük és utaztak is, de mégis hiányolja a kalandot, az izgalmakat, a küzdelmet. Az egész élete egy terülj, terülj asztalka. Nem alkotott semmit. Igaz, van két szép gyereke, de ha nem is tudja pontosan megmondani mi, más is szeretett volna lenni.

 

A jó hír az, hogy sosem késő tenni ez ellen még 40 évesen még rengeteg lehetősége van az embernek. Még annyi minden lehet, annyi mindenbe belefoghat. De tény és való nem könnyű kivívnia némi szabadságot magának azok után, hogy mibe ment bele, mihez szoktatta a családját, akik persze meg vannak lepve, hogy neki ez miért nem jó, idáig meg volt vele elégedve, mi ez a nagy változás? Valahol átverve érzi magát a férj is, mert Dorina nem volt vele elég őszinte. Tény és való, hogy a férj is lehetett volna nyitottabb, rugalmasabb, elfogadóbb. De talán nem lehetetlen Dorinának megmentenie az életét. Ezért nem kellett volna ilyen sokáig várnia vele. Mert nem mindenkinek való a kitartott szerep és ő még aránylag idejébe jött rá erre, de inkább elkerülte a konfliktust és nem követte a vágyait. Most ennek issza a levét.

 

kitartott feleseg 05

 

Aki valószínűleg azt mondja bűn, az valahol irigy és féltékeny. Különben sem szabad senkit sem elítélni. Vannak nők, akik boldogak, hogy önállóak, szeretnek küzdeni, vannak céljaik és akár a családanya, feleség szerep mellett is megtalálják önmagukat és álmaikat. Míg mások átesnek a ló túloldalára, elutasítanak minden segítséget, a család, de akár még a feleség szerepét is. Mindez igény kérdése, kinek és mire van. A jó hír az, ha az ember változtatni akar, akkor mindig van rá lehetősége, ez egyedül rajta és a döntésén múlik.

 

 Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

„Az anyám is kiszolgált, te miért ne tennéd?”- családi minták a párkapcsolatban

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!