Valld be nyugodtan, hogy már te is vagy ezerszer elharsogtad ezt az Atyaúristennek, miközben az öklödet az ég felé ráztad. Mert valaki elhagyott, megcsalt, véget vetett a kapcsolatnak és bezúzta a szívedet. Ilyenkor mindannyian készen állunk lemondani a szerelemről hosszabb, rövidebb időre. De miért? Miért félünk annyira a szerelemtől? Hogy újra és újra elmerüljünk benne? Miért akarják egyesek megrögzötten távol tartani maguktól?

 

miert fel a szerelemtol 01

 

Kép: Pixabay.com

 

Mivelhogy egyesek sajnos ezt teszik. Tiszta szívvel szeretnek valakit, hatalmas elánnal és szenvedéllyel vetik bele magukat a kapcsolatba. Megmerik mutatni önmagukat, elmerik árulni a kis titkait, egyszóval teljesen kiadják magukat. Ráadásul úgy érzik, hogy ez kölcsönös és ugyanolyan szerelemmel égnek egymás iránt. Majd történik valami, ami véget vet ennek. Az egyik fél kiábrándul a másikból, másba lesz szerelmes, elmúlnak az érzései vagy akár megcsalásra adja a fejét. Akkor pedig vége mindennek, a szívünk a húsdarálóban végzi.

 

Ilyenkor fogadjuk meg, hogy többé nem leszünk szerelmesek, nem szolgáltatjuk ki magunkat soha senkinek. Nem adjuk ki az érzéseinket, a titkainkat, mindazt a szerelmet, gyengédséget, törődést, amit adtunk, inkább megtartjuk magunknak.

Egyeseknél ez néhány hétig, hónapig tart, míg múlni kezd a fájdalom, túléli a szakítást, a gyászidőszakot, majd újra beleszeret valakibe. Akkor aztán sutba dobja az elveit, és ismét ugyanolyan szerelemmel ég majd, ahogy korábban is tette. Talán ez lenne a jobbik eset?

 

miert fel a szerelemtol 02

 

Ugyanis ott vannak azok, akik teljesen elzárkóznak a szerelemtől és készek komolyan megtartani a fogadalmukat. Akik kerülik annak a lehetőségét, hogy ismerkedjenek, szerelembe essenek, elutasítják a hódolókat és munka- vagy éppen kutyamániások lesznek. Némelyikük fennhangon hangoztatja a szingli lét örömeit, tán meg is próbálja kiélvezni a szabadságát, hogy az tesz, amit akar. Ha ahhoz van kedve, szétbulizza magát szombat este a barátnőkkel vagy elutazik Kambodzsába, mert neki senki sem szabhat határt. De valahol ott dolgozik benne a vágy, ami szinte mindannyiunkban ott van. A vágy a társ után. Hogy legyen kivel megosztani az életet, az élményeket, az ágyat. De a jó Istennek se vallaná be, hogy este álomba sírja magát vagy sajog a szíve.

 

Még nem esett szó a köztes esetekről. Akik bár nyitottá válnak a kapcsolatra, tán még bele is mennek, de csak félgőzzel. Csak félig eresztik le a falakat, amiket maguk köré húztak, csak fél szívvel szeretnek és örökösen visszafogják magukat. Most már sok lesz, nem szabad túlságosan szeretni! -Emlékeztetik magukat a korábbi csalódásaikra és mikor igazán felemelkednének a földről, visszacibálják magukat. Pedig valahol érzik, hogy pokolian vágynak arra az emésztő szerelemre, tán még azt is megsejtik, hogy végre ő lehet az igazi, de inkább képen törlik magukat, hogy ébredjenek fel, mert a világ egy pocsék hely, ahol úgyis csak rátaposnak a szívünkre, ne bízzon senkiben!

 

miert fel a szerelemtol 03

 

Szóval… miért félünk a szerelemtől?

 

Azt hiszem, eléggé nyilvánvaló a dolog. Félünk attól, hogy jobban szeretjük a másikat, mint ő bennünket. Aztán attól is tartunk, hogy nem vagyunk elég jó a másiknak. Reszketünk egy újabb csalódás gondolatától. Hogy ne érhessen bennünket több fájdalom, inkább lemondunk a mesés szerelemről és beérjük a magánnyal vagy azzal, hogy valakit félig-meddig szeretünk. De kérdem én, élet ez? Élet az, hogy szerelem nélkül éled le az életedet? Nem baj, ha egy ideig egyedül vagy, de az ember mégiscsak arra termett, hogy társa legyen. Miért dobnád el magadtól a teljes boldogságot csak azért, hogy megkíméld magad a csalódástól? Különben is, amíg együtt voltatok, nem volt jó? Szakításnál mindenki csak a fájdalomra, a végre koncentrál meg a rossz emlékekre. Az, hogy mennyi mindent adott nekik a szerelem, a kapcsolat, az hirtelen elfelejtődik…

 

 

Hát nem akarod újra megtapasztalni? Milyen az, mikor olyan boldog vagy, hogy majd beleroskadsz? Milyen az, mikor valaki igazán szeret téged és te vagy az ő világának közepe? Nem akarod, hogy valaki megérintse a lelkedet és a testedet? Hogy társad legyen, akinek elmondhatod örömödet-bánatodat? Talán nagyon is vágysz rá, de a büszkeséged és a félelmed meggátol abban, hogy kimond a vágyadat!

 

miert fel a szerelemtol 04

 

Pedig kell vállalni ezt a kockázatot. Sajnos nem jelenik meg az Isten azzal, hogy ez a pasi vagy nő a lelki társad, életed nagy szerelme, tessék, legyetek boldogok. Senki homlokán nem virít egy jel, hogy ő Igazid. De megéri megkeresni és hinni abban, hogy az, akivel éppen vagy az, ő lehet. Ne feltételezd azt mindenkiről, hogy ő is el fog hagyni és összetöri a szívedet, mert nem igaz, ez nem szabályszerűség és nem szép dolog ezt feltételezned a másik félről. Adj neki egy esélyt, hogy elrabolja a szívedet és bizonyíthasson!

 

Ha túlzottan óvni próbálod magad, le fogsz maradni a szerelem nyújtotta örömökről. Jó dolog az egyedüllét is, ám tudjuk jól, hogy a szerelem mást kínál. Csak rajtad áll, megbízol-e valakiben vagy sem. Mondják, hogy a bizalmat ki kell érdemelni. Tényleg így lenne? Egyedül a te döntésed az, hogy kinek szavazod meg és mennyi idő után. Ha valakiben bízni akarsz, akkor meg is fogsz benne. Ám ha félsz, az úgyis visszafog téged. Képzeld el milyen lett volna az életed szerelem nélkül és gondold el, milyen lesz nélküle… nehogy azt hidd, hogy jobb lesz. Inkább üres és szomorú. Ne korlátozd magad és engedd meg a lelkednek, hogy szeressen!

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Minden nő vágyik a szeretetre?

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!