Általában, amikor szerelmesek vagyunk, foggal-körömmel ragaszkodunk a kedvesünkhöz. Mert imádjuk. Csak magunknak akarjuk, hogy örökké bennünket szeressen és mellettünk legyen. Azt reméljük, hogy neki ugyanolyan jó a kapcsolat, mint nekünk és ugyanúgy gondolkodik, ahogy mi, hiszen elképzelhetetlennek tartjuk az életet a másik fél nélkül. Talán valóban ezt akarja mindkét fél. De ha jobban belegondolunk, valahol ez a világ egyik legnagyobb önzősége.

 

 

szeretlek elengedlek 01

kép: twitter.com

 

Nem várhatjuk el a másiktól, hogy szeressen, hogy boldog legyen és mellettünk akarja leélni az életét. Reménykedhetünk ezekben és dolgozhatunk is azért, hogy így legyen, de nem kényszeríthetjük rá. Azt gondolnád, hogy ez a fajta erőteljes ragaszkodás a partner iránt a birtoklási vágy a szerelem jele. Igen, valóban, meg a jó nagy adag önbizalomhiányé. Valahol természetes a vágy, de attól függően milyen méreteket ölt, a birtoklási vágy betegessé fajulhat, aminek hátterében az önbizalomhiány, a félelem áll, hogy a partnerünk nem tart ki mellettünk. Nem vagyunk elég szépek, okosak, szexik, valamiért nem tudjuk megtartani és le fog lépni. Pont ez a félelem szokta ostobaságokra sarkalni az embereket és végeredményben véget vet a kapcsolatnak.

 

Azt sem lehet mondani, hogy ez a fajta szerelem csak a fiatalok kiváltsága, mert nem igaz. Láttam már felnőttet is megbolondulni a birtoklási vágytól. Ez nem csak a tapasztalat, hanem sokkal inkább az önbizalom kérdése, hogy mennyire bízik magában, kettejükben az ember. Hiszen ha hisz abban, hogy a párja szereti, őt választotta, hogy megtudja tartani és nem fél az esetleges magánytól (amitől szintén sokan rettegnek) akkor nem akarja majd megfojtani szerelmével.

 

Bármilyen sablonos is legyen: élni, és élni hagyni. Vagy te talán szereted a pórázt a nyakadon? Szeretnéd, ha neked is feltételeket szabnának, ha tőled is elvárnának bizonyos dolgokat? Nem vagyok benne olyan biztos! Az meg milyen már, hogy olyat vársz el mástól, amit magad sem tennél meg? De ha még meg is tennéd, az mire utal? Biztos olyan egészséges az énképed és a lelked, ha mondjuk képes lennél úgy táncolni, ahogy a párod fütyül, csak azért, hogy megtartsd?

 

szeretlek elengedlek 02

 

Különben meg… ha szeretünk valakit, nem az legfontosabb, hogy boldog legyen? Nemcsak olyan értelemben, hogy akkor eljátsszuk neki az álomnőt, megadunk neki mindent, amire vágyik. Sokan így értik félre azt, hogy boldoggá tenni a másikat. Másképp is szerezhetünk örömet, valódi boldogságot a kedvesünknek. Például azzal, ha meghagyjuk a szabadságát. Vagy minimum visszaadjuk, ha most épp arra döbbensz rá, hogy te elvetted a kedvesedét. Mindenre gondolunk, amikor szóba jön a párunk boldogsága: méregdrága ajándékot venni, jókat főzni rá, szexelni vagy bulizni vele. Csak éppen a legalapvetőbb és legszebb boldogságforrás nem jut az eszünkbe: a szabadság. Ha hagyjuk élni, hogy néha azt tegye, amit igazán akar és utána ne keljen félnie a következményektől, hogy lecsapod a fejét, ha egy átmulatott éjszaka után jön haza tajtrészegen, ha éppen erre lenne igénye.

 

Ám ami még ezen is túlmutat, az az, ha hagyod elmenni. Ha menni akar. Akkor szereted igazán a párodat és tudod ezt bebizonyítani, ha képes vagy elengedni. Nemcsak egy hétvégére a haverokkal, hanem akár örökre. Hogyha már látod, hogy nem működik a kapcsolat, hiába dolgoztok rajta. Ha már nyilvánvaló jelei vannak annak, hogy boldogtalan melletted, hogy csak megszokásból van veled. Mikor már nem látod a fényt, a tüzet, a szenvedélyt, a szerelmet a szemében. Ilyenkor kell igazán emlékeztetni magadat arra, hogy mi a fontosabb? A saját boldogságod vagy az övé? Természetesen te is, és a boldogságod is fontos, de egy társaskapcsolatban, ahol nemcsak az egyén a fontos, ott gondolni kell a másik fél boldogságára. Márpedig ha őszintén, tiszta szívvel szereted a partneredet, akármennyire is fájjon, képes vagy kimondani, hogy vége. Meglehet, hogy te még halálosan szereted, úgy tervezted, hogy sírig tartó kapcsolatotok lesz, ám ha ő valamilyen okból már nem szeret, nem akar az életed része, akkor el kell engedni. Ez a legszebb ajándék, amit adhatsz neki.

 

szeretlek elengedlek 03

 

Nem pedig az, hogy könyörögsz és őrült módjára kapaszkodsz a bokájába. Főleg azok után, hogy már megpróbáltátok megmenteni a kapcsolatot, de van egy olyan szint, amikor már az sem merül fel, mert már annyira boldogtalan az ember és már csak menne. Hagyni kell. Minél jobban kapaszkodsz belé, annál rosszabb lesz mindkettőtöknek. Tönkreteszed az övét, és a saját életedet. Önző vagy. Annyira magadnak akarod, hogy inkább belemész abba, hogy melletted maradjon és hadd legyen boldogtalan. Azt gondolod, majd elmúlik vagy ismét beléd szeret. Ám ez nem így szokott lenni. Csak meg fog gyűlölni és az is lehet, hogy te is meg fogod őt, mert sérteni fogja az egódat, hogy nem vagy képes megtartani és továbbra is boldogtalan és menni akar. Komolyan képes lennél jóformán erőszakkal magadhoz kötni valakit csak azért, hogy neked jó legyen? És neked tényleg az okozza a boldogságot, ha szenvedni látod a párodat? Nem lehetsz ennyire kicsinyes. Tudom, hogy szereted és azt is, hogy félsz. De ha istenigazán szereted, akkor elengeded és nem kötözöd magadhoz.

 

Ha tiszta szívvel szereted, akkor nem az számít, hogy veled legyen boldog, hanem az, hogy egyáltalán az legyen. Márpedig ha valaki más megadhatja azt neki, amit te nem tudtál vagy egyszerűen másutt lelki meg a boldogságát, akkor neked nem ebben kellene támogatnod? Hogy menjen és keresse meg a boldogságát? Igen, ezt egyeseknek iszonyat nehéz lehet megtenni, de ez a helyes. Hogy elengedjük egymást, amikor vége. Ne gyűlöld érte, ne sározd be az emlékét. Hiszen nem ártott neked. Egyikkőtök sem, vagy mindketten tehettek arról, hogy ott tartotok ahol. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy akit szeretünk, azt támogatjuk.

 

szeretlek elengedlek 04

 

Ne csak mondogasd, hogy szereted, és az ő boldogsága számodra a legfontosabb, hanem bizonyítsd és nem azzal, hogy ráerőszakolod magadat, hanem azzal, hogy elengeded a kezét.

 

Hidd el, ha erre képesnek bizonyulsz, egy csodálatos ember vagy és biztos lehetsz benne, hogy megfogod lelni azt, aki soha nem akarja majd elengedni a te csodálatos lényednek a kezét.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ezek is tetszeni fognak:

 

Attól még, hogy együtt vagyunk, nem leszek a tiéd!

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!