Félünk a hirtelen ránk zúduló érzelmektől. Félünk, hogy valami megmagyarázhatatlan oknál fogva mindig a másik igényét lessük, hogy vajon neki mi lenne a legjobb, vagy legalábbis majdnem a legjobb. Félünk, hogy akaratlanul is megbántjuk. Félünk attól, hogyha megszeretjük, ha közel engedjük magunkhoz, egy szempillantás alatt elveszíthetjük. Félünk a változástól. Félünk kötődni.

 

 

jo kapcsolat titka elengedes 01

 

Kép: freepik.com

 

Kétféle ember létezik: amelyik azt mondja, hogy a szeretet fáj, és akkor él igazán, amikor szétszakít minket belülről. S van a másik típus, aki szerint a valódi szeretet nem fáj, hanem megadja a kellő biztonságot és otthon érzést az életben.

 

Vannak, akik párkapcsolatban élnek, - állítólag - nagy szerelemben, mégis azt állítják, hogy valójában senki nem ismerheti a másikat, mert még önmagunkat sem ismerjük teljesen. Közben pedig általában ők a legnagyobb harcosai annak, hogy a szerelem lemondásokkal jár: ami természetes, de ők, - valószínű észre sem veszik - ezt valami hihetetlen nagy tökélyre fejlesztették. Vannak, akik szerint a szerelem önző és birtokló. Vannak, akiknek a szerelem maga a vad szenvedély, és vannak, akiknek a csendes visszahúzódást jelenti.

 

 

Legtöbbször azonban a szerelem nem egyenlő a sétagalopp-üzemmóddal, és ezt az is pontosan tudja, aki az állóvízre, a veszekedés-mentes kapcsolatra esküszik.

 

jo kapcsolat titka elengedes 02

 

Az a jó párkapcsolat, ami inspirál minket, ami által többek leszünk, fejlődünk és nem visszafelé, hanem előre. Az a jó párkapcsolat, ahol nem csak lemondások vannak, hanem töltekezések és maradások is. Ahol nem kell azon gondolkodnom, hogy mit mondhatok és mit nem. Ahol nem kell elrejtenem saját magamat, ahol a másiknak sem kell álarc mögé rejtőznie, mert önazonosak lehetünk és cenzúrátlanul őszinték, bármilyen helyzetet is sodorjon elénk az élet. Ahol nem mindent a másik miatt teszünk, hanem teljes harmóniában és egységben működünk együtt.

 

Lehet, hogy nagyobb lesz az ütközési felület, és lehet, hogy nagyobb a kockázata a csalódásnak is, de ha ugyanannyi energiát vesz el belőlünk a megjátszás, mint az őszinteség, akkor miért ne választanánk az utóbbit? Aki belénk szeretne kötni, annak tök mindegy, hogy éppen kik vagyunk, mennyire játsszuk az agyunkat, kit szeretünk, kit utálunk, mit gondolunk és hogyan. Akkor hát nem könnyebb rögvest olyannak lenni, aki kívül-belül is tök jól van? Ha ugyanannyi energiát vesz el a nyers nyíltság, mint a zárkózottság, akkor miért ne választhatnánk rögtön azt, hogy megnyílunk annak, akinek amúgy is megszeretnénk?

 

jo kapcsolat titka elengedes 03

 

 

Általában először mindig a félelem nyer. Félünk a hirtelen ránk zúduló érzelmektől. Félünk, hogy valami megmagyarázhatatlan oknál fogva mindig a másik igényét fogjuk lesni, hogy vajon neki mi lenne a legjobb, vagy legalábbis majdnem a legjobb. Félünk, hogy akaratlanul is megbántjuk. Félünk attól, hogyha megszeretjük, ha közel engedjük magunkhoz, egy szempillantás alatt elveszíthetjük. Félünk a változástól. Félünk kötődni.

 

Félünk, mert természetes, hiszen már megégettük magunkat és azt hisszük, itt is megfogjuk. Saját véleményem szerint a legnagyobb türelem ahhoz kell, hogy sikerüljön elhitetni a másik féllel, hogy mi nem az ex vagyunk.  

 

„A meghitt kapcsolatban ismerjük magunkat és a másikat, és a másik is ismer engem, és magát. Ahol ez megvalósul, ott egyszer csak megnyílik a szabadság tere.”
(Pál Feri)

 

Ha csak szeretünk valakit, birtokolni akarjuk, féltékenyek vagyunk. Ha ragaszkodunk is, akkor fontos a másik annyira, hogy saját magunknál is jobban megismerjük, és akkor nincs olyan, hogy elhagyom. Van szeretet ragaszkodás nélkül, de ragaszkodás nincs szeretet nélkül.

 

jo kapcsolat titka elengedes 04

 

 

Egy jó párkapcsolat olyan, amiben a felek képesek elengedni egymást. Tisztában vagyunk azzal, hogy két külön személyiség vagyunk, két külön élettel, gondokkal, örömökkel, mégis van egy híd, ami összeköt minket: de attól még nem olvadunk egy lélekké két testben. Mi sem szeretjük az állandó ellenőrizgetést, akkor mi miért csináljuk ezt a párunkkal? Miért várjuk el, hogy olyan legyen, mint mi, amikor pontosan az tetszett meg nekünk az elején, hogy őszintén magát adta? Hogy más. Hogy nem a megszokott.

Arról nem is beszélve, hogy hányszor tapasztaltad azt, hogy amit elengedsz, azt abban a pillanatban kötöd magadhoz örökre? Mert ott érezzük magunkat otthon, ahol szabadon engednek minket.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Engedd meg magadnak, hogy bízz bennem

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!