Nemrég szakítottál a pároddal? Jobban mondva, ő szakított veled és elhagyott? Te is őt okolod, hogy ő a hibás, egy szemét dög és azon tépelődsz, hogy mert veled szakítani, mivel nálad jobbat úgy sem talál?! De mi van akkor, ha nem is olyan mocsok, mint gondolod és valójában azért hagyott el, mert TE akartad. Hogy mi van?! Mit hadoválok, mi az, hogy te akartad? Olvass tovább és megfogod érteni…

 

elhagytak 01

 

Kép: Freepik.com

 

 

Szóval, hogy jövök én ahhoz, hogy azzal vádoljalak, azért hagytak el téged, mert te akartad? Nos, ez persze egyáltalán nem biztos, hiszen minden eset más és más. De mielőtt elmerülnél az aktív gyűlölködésben és abban, hogy elégesd a volt kedvesed fotóit meg konyhakéssel kibököd a képeken a szemeit, előbb gondold csak át a következőket, hogy biztos… tuti, hogy nem te akartad a kapcsolatod végét?

 

Természetesen nem tudatosan. Ám hiszed vagy sem, nagyon sokszor történik ez, hogy tudat alatt szakítani akarunk és úgy ügyeskedjük a dolgokat, hogy bekövetkezzen. Mindezt néha teljesen úgy, hogy sem fel tűnik, mit csinálunk. De miért tennél ilyet? Hiszen te szereted, imádod, majd meggebedsz érte, meg aztán kitudja hány évet feccöltél már a kapcsolatba, miért tennél ilyen nem normális dolgot, hogy megrendezed a szakításotokat?

 

elhagytak 02

 

Mert valójában mégsem vagy annyira boldog. Talán mert nem tudod, mit is akarsz valójában. Meglehet, hogy már nem is szereted őt annyira, mint korábban. Túlságosan eleged van a dilijeiből. Vagy régóta foglalkoztat valaki más is téged. Mégsem akarsz vele összeházasodni, meg összedobni két gyereket és boldog családi életet élni, mert nem erre vágysz. Hát akkor mire? Esetleg a karriered építésére? Hogy utazzál? Együtt legyél másokkal is? Tudod, vannak olyan titkos vágyak, amelyek annyira dolgoznak bennünk, hogy képesek vagyunk akaratlanul is alájuk rendelni magunkat, hogy eleget tegyünk nekik. Ugyanakkor nem kérdés, hogy erősen jelen lehet bennünk a félelem is. Mi lesz akkor, ha elhagyom és nem jön össze? Annyira ciki elválni, nem akarom, hogy ferdeszemmel nézzenek rám. Annyit tettünk már ebbe a kapcsolatba, nem lehet csak úgy vége! Nem lesz pénzem, hová megyek? Ezek pedig az ősi félelmeink, amik meggátolnak abban, hogy szembenézz az igazsággal és inkább elhiteted magaddal, hogy boldog vagy és minden rendben.

 

Csakhogy magadat, a tudatodat becsaphatod, ám a tudatalattidat nem és akaratlanul is önmagad ellen fogsz dolgozni. Gondolj vissza a kapcsolatodra… mi volt a baj? Miért mentetek szét? Azt mondta, hogy már nem bírja elviselni a féltékenykedésedet? Vagy pont hogy az érdektelenségedet? Hogy egyre kiállhatatlanabb vagy? Vagy mert ultimátumot adtál neki, hogy válasszon két bizonyos opció közül? Menjen vagy maradjon? Te vagy a barátok? Te vagy a kényelmes életmódja? Csak ne te üldözted más karjába azzal, hogy hónapok óta nem feküdtél le vele és közben szörnyen viselkedtél?

 

elhagytak 03

 

Persze, ettől még lehet, hogy nagyon is veled van a baj. Bocsi, ez nem személyeskedés. Talán tényleg úgy viselkedtél, mint egy fúria és besokallt tőled. Ám az is lehet, hogy pontosan azért voltál olyan, amilyen, hogy elüldözd magadtól. Azért mentél az agyára, állítottad választás elé (tudat alatt sejtve, hogy úgyis azt mondja, ami számodra kedvező lesz a szakításhoz) mert elakartad őt üldözni. Így meg van az „élmény”, hogy ő volt a mocsok, mert ő hagyott el. Ezt lehet mondani a többieknek, hogy az ő hibája, te patyolat tiszta vagy, mint egy kis áldozati bárány.

 

Nos, kezd valami derengeni? Tényleg ezt történt veled? Kezded átlátni ezt a szövevényes szakítást, ami az eltitkolt, vagy legalábbis nem tudomásul vett érzelmeid okoztak? Igen? Ha valóban így van, ne szégyelld. Egyrészt mert felesleges, másrészről sokaknak igazán lövésük sincs arról, mit tesznek, ettől olyan bulis ez a tudatalatti. Persze azért nincs rá teljesen mentség, ellenben most már légy olyan jó magaddal és másokkal, hogy innentől kezdve jobban odafigyelsz magadra. Ne menekülj az érzéseid, a gondolataid elől. Ne palástold a vágyaidat. Légy őszinte magaddal. Mindig kérdezd meg magadat, mire vágysz és mit akarsz igazán. Ne félj attól, hogy ez néha nem fog egyezni a párod véleményével és vágyaival. Mond el neki és ha tudok, úgyis kompromisszumot fogtok kötni. Mindenki annyit fog engedni, amennyit valóban képes. Senki se vállaljon többet annál, mint amennyi kifér a szívéből, különben megint ugyanide fogtok kilyukadni. Különben is, hát nem szereted, tiszteled és becsülöd magadat annyira, hogy őszinte legyél magaddal? És a másikat is ennyire semmibe vennéd, hogy képes lennél újra fájdalmat okozni valakinek azzal, hogy szakítotok? Ugyanis, ha még el is üldözöd magadtól, attól még neki sem fáj kevésbé. Érted már, hogy a tetteid, a döntéseid két emberesek, nem csak rád vonatkoznak?

 

A jövőre nézve tanuld meg a leckét és ne kezdj addig új kapcsolatba, amíg nem tudod pontosan, mit akarsz! Előbb saját magaddal kell jól kijönnöd és megtalálni az önmagaddal való boldog kapcsolat titkát, még mielőtt fejest ugranál egy kapcsolatba. Ezt a folyamatot pedig ne siesd el! Nem baj, ha kicsit egyedül vagy, így több időd jut majd önmagadra!

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Utálni akarom őt, de még mindig szeretem

 

 

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!