Sajnos ki kell ábrándítanom mindenkit,nem vagyok házas viszont rajtam kívül mindenki az, szóval az elmondások és átélt tapasztalatok alapján gondoltam megosztom veletek azt amit esetleg saját maguknak sem mernek bevallani.

Szenvedély, szerelem, mámor, megszállottság, vágy, ezen szavakkal írjuk le azt az önkívületet, eufóriát, révületet, gyönyört, amelyet így vagy úgy, szinte mindenki átélt valamikor. Együtt jár velük a bánat, a keserűség, a fájdalom és a gyötrelem. Ám a szerelmet mindkét nem másképpen éli meg…

Már megint késő este ért haza, pedig csak 5-ig dolgozik… jövő héten ismét elutazik. Ja, persze, az a fontos konferencia… Most is milyen fáradt, pedig ezer éve nem bújtunk össze...LEHET, HOGY FÉLRELÉP?!

Meddig tart a párkapcsolat szavatossági ideje? Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál…Madách szerint az embernek tennie kell a céljaiért, bízhat az Úr védelmében, és minden rossz döntés, cselekedet ellenére védelmezi…

Évek óta nagy a szerelem, megvan a kémia és össze is csiszolódtatok? Ha a házasság szóba kerül, mindezek ellenére sok férfi menekülőre fogja a dolgot. Nálatok is így van ez? Nem vagy egyedül.

A féltékenységről egy dolgot biztosan tudunk: gyötrelmes. Nem csupán önmagunkra, hanem környezetünkre nézve is károsan hat lelkileg. Az már mindenféleképpen jó, ha felismerjük, hogy túlzásokba esünk ezen a téren, de sokan egy vállrándítással elintézzük: ilyen a személyiségünk.