Napjainkban az internet már szinte mindenki számára hozzáférhető, így e folyamat során megszokottá vált, hogy közösségi portálokon, levelezési rendszereken keresztül kommunikáljunk egymással, ha személyesen nem lehetséges.

A nethez már viszonylag olcsón hozzá lehet férni, sőt bizonyos helyeken ingyen, hiszen a közintézmények többsége, éttermek, szórakozóhelyek, bevásárlóközpontok már mind biztosítanak korlátlan wifi elérhetőséget. A világhálóra nem csupán bizonyos helyekhez kötötten tudunk felcsatlakozni, hanem gyakorlatilag már bárhonnan, ami magával vonzotta azt is, hogy kevesebbet beszélgetünk személyesen, illetve telefonálunk. Eleinte talán olcsóbb megoldásnak tűnt ez az egész, hiszen egy bizonyos havi díj ellenében akármikor használhatjuk az általa kínált lehetőségeket, nem is beszélve az olyan alkalmakról, amikor ingyenesen igénybe vehetjük. Azt önmagában nem tekinthetjük problémának, hogy valaki maximálisan kihasználja az internetes világ előnyeit, viszont az már egyre irritálóbb tud lenni, hogy mobilunk bárhol és bármikor fogadja a netről érkező üzeneteket. Elfoglaltabb személyek esetében borzasztóan zavaró tud lenni, ha megállás nélkül e-mailekkel, privát levelekkel bombázzák őket. Gondoljunk csak bele, mennyivel kevesebb idő elmondani valamit, mint megírni! A szoros időbeosztású embereknél rettenetesen sokat jelenthet az a pár perc, vagy akár óra eltérés, amit egy szóbeli beszélgetés és egy üzenet megírása generál.

Ez az egész szituáció valójában azért olyan bosszantó, mert ahogy a netezésnek sincsenek határai, úgy már mindenhol elérhetőek olyan mobil előfizetések, amelyek korlátlan telefonhívásokat foglalnak magukba. Ráadásul, ha valami sürgős üggyel keresünk meg valakit, nem egyszerűbb azonnal felhívni, megoldani a problémát, mintsem írni neki egy érhetően megfogalmazott üzenetet a neten, és várni a válaszra? Egy telefonbeszélgetés mindezek mellett sokkal kevesebb félreértést is vonhat maga után, hiszen az internetes levelezések kultúrája személyenként eltérően alakult ki. Az üzleti szférában talán (reméljük) még nem használnak rövidítéseket, hangulatjeleket, de például egy régebbi partner esetében már ilyesmik is előfordulhatnak, melyek azonban könnyedén félreértésekhez vezethetnek. Egy telefonbeszélgetés letisztult, gyors, és mindemellett kétirányú kommunikációt nyújt, amikor is a két fél azonnal megkapja az információt, amelyre rögtön reagál is. Egy beszélgetés során nagyon fontos tud lenni a metakommunikáció, amely telefonáláskor lényegében a hanglejtéseket, hangszíneket jelenti. Megállapíthatjuk, hogy egy-egy mondat esetlegesen ironikus, komoly vagy éppen komolytalan kijelentés. Ezzel szemben egy netes csevegés során erre nem feltétlenül van lehetőségünk, így gyakran mi vagy éppen a másik fél követhet el hibákat a kommunikáció során. Ezeket a feltételezett félreértéseket aztán tisztázni kell, amely megint csak idő, idő és idő. A mai világban pedig megkérdőjelezhetetlen tényként jelenthetjük ki, hogy az egyik legértékesebb „dolog” az idő.

Egy „átlagos” embernek is lehetnek rohanósabb napjai, vagy azonnali intézést megkívánó ügyei, melyek neten nem biztos, hogy kivitelezhetők. Ezt a problémát tehát tekinthetjük már általánosnak is, és a legnagyobb gond vele az, hogy az emberek többsége nem látja be. Magát az internetes kommunikációt kérdőjelezik meg, pedig a baj gyökere nem abban leledzik. Nem az jelenti a komplikációt, hogy interneten kommunikálunk egymással személyes találkozók helyett, hanem az, hogy a világhálón folytatott beszélgetések valójában milyen időigényesek. A megoldás viszont egyszerű: telefonáljunk!

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!