Remek anyagi háttér, biztos jövőkép és lelki egyensúly. Lehet ezt keresni, de a külső szemek, csak azt látják, hogy a pénzre hajtasz. Vagy inkább apakomplexusod van?

 

 

Mint minden esetben, itt is megvan a pszichológiai magyarázat. Általában azok a nők kezdenek idősebb pasikkal, akiket édesapjuk bántalmazott, de nem kevés esetben az is előfordult, hogy molesztálás áldozatai voltak. Érdekes dolog ez a lélek, ugyanis mindig azzal szembesít minket, ami a múltban fájdalmakat okozott és feldolgozásra, megoldásra vár.

 

Kép: realsimple.com

 

Erre viszont már egyáltalán nem gondol az a szempár, aki végigkísér téged az utcán. Pusztán annyit fog következtetni az egészből, hogy ott egy cafka, aki a pénzes pasira hajt, akinek bejött az élet. Azért ingyen sem osztogatnak semmit, így nagy valószínűséggel megdolgozott a sikeréért az a férfi. Hogy te miért éppen hozzá vonzódsz, az meg legyen a te dolgod! Nem tartozunk senkinek sem magyarázattal, sem elszámolással. Mindenkinek joga van úgy formálni az életét, ahogyan azt ő kívánja. De vedd figyelembe, hogy ez nem természetes dolog és oka van a döntésednek és a vonzódásodnak!

 

A nőben genetikailag ott a kód, hogy a jövőjére szilárd alapokon nyugvó biztonságként gondoljon. Ehhez elengedhetetlen az a férfi, aki ezt mind megtudja neki adni. Hiszen ő teremteni meg az otthon melegét, ő gondoskodik a család oltalmáról és az ő dolga a számlák kiegyenlítése mellett a kényelem és a komfort biztosítása. A nők többségében legalábbis még mindig ez a kép él nagyon élénken, ami abszolút nem baj, hiszen az elmének szüksége van arra, hogy ezt a képet a tudatalattiba kivetítse.

 

 

Teljesen érthető, hogy a nők saját maguk megnyugtatása érdekében náluk idősebb férfit keresnek maguk mellé, hiszen a kor általában műveltséggel és bölcsességgel is párosul. Itt említendő meg az a gondolat is – ellentétben a bántalmazott nők tapasztalataival, érdekes módon mégis ide passzol – hogy a férfiben azt az érzelmi gazdagságot keresi, amit a saját édesapjától nem kapott meg.

 

Kép: wikipedia

 

De akárhogy is nézzük, ez nem más, mint apakomplexus. Ezzel csupán az a baj, hogy hosszú távon soha nem működik. Ugyanis nem erre rendeltetett az ember, ebben egy fikarcnyi egyensúly sem található meg. És mint bárhol, amikor felborul egy egyensúly, akkor ott következmények alakulnak ki, mégpedig fizikailag megjelenő betegségek formájában.

 

Tehát az apakomplexus nem más, mint egy lelki betegség, amit fel kell oldani és kezelni kell mert nem vezet semmi jóra. Gondolhatunk rá kalandként, de akkor már megint visszakanyarodtunk az elejére és visszatértünk a cafkához. Ezért a legjobb szembesülni a problémával és megoldani azt.

 

Egyik megoldás szemtől-szembe kimondani a sérelmeket az apának, ami nem könnyű feladat, de azonnal megoldást nyújthat a problémára. Másik, hogy felkeresni azt a szakembert, aki segíthet az egyensúly helyreállításában, főleg, ha az apa már nincsen az élők sorában.

 

Mivel egy olyan jelenségről beszélünk, aminek komoly érzelmi háttere van, így véletlenül sem szabad megítélni azt a személyt, aki ebben a cipőben jár! Egy kis elfogadással sokkal nagyobb segítséget nyújthatunk, mint előítéletek gyártásával. A történet szereplője, pedig az említett tények alapján megoldhatja ezt a problémát és saját magával való foglalkozása és szembesülése után túlléphet ezen. Legyen kor különbség, az nem baj! De ne huszon évek, mert az sajnos már egy kóros állapot.

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!