A legtöbben úgy várják a boldogságot és a gondtalan életet, hogy semmit sem tesznek érte. Aztán mivel nem történik semmi, csodálkoznak is nagyokat. Tegyél egy lépést mások felé, hogy feléd is érkezhessen valami!

happiness 01

Forrás: http://pexels.com/ 

 

Tudod a legnagyobb csodák akkor érkeznek meg az életedben, amikor nem is számítasz rá. De az biztos, hogy tettél azért valamit, hogy át is érezhesd annak minden pillanatát. Lehet, hogy csak tegnap, egy hete vagy tavaly léptél ez ügyben, a lényeg, hogy semmi esetre se sürgesd! Mert mindig akkor érkezik, amikor megértél rá.

 

Rettentően jó példa az, amikor egy krízisen, egy szakításon, váláson vagy tragédián mész keresztül. Ilyenkor ugyanis az érzelmeid fokozott állapotba kerülnek és sokkal intuitívabb vagy minden egyes rezdülésre. Sokszor ezt nem is veszed észre, ami nem baj, de ha ilyenkor képes vagy mégis adni magadból valami pozitívat, valami pluszt, akkor biztos lehetsz abban, hogy feléd is érkezik majd egy nem várt esemény, ami megváltoztatja az életedet.

Képzeld csak magad egy pillanatra annak a balesetet szenvedett embernek a helyébe, aki képtelen volt felállni a kórházi ágyból, mert szétroncsolódott a lába. Egész nap csak a plafont bámulta, míg a mellette fekvő ember néha felkelt és körbejárta a kórtermet. A járó beteg minden nap odasétált az ablakhoz és elmesélte betegtársának, hogy éppen mi zajlik az épületen kívül. Festői szépségű tájat írt le, egy kis tóval, amiben vadkacsák úszkáltak. Az idő minden alkalommal tökéletes volt, állandóan sütött a nap. A parkban szerelmes párok üldögéltek a padokon és gyerekek játszottak önfeledten.

 

happiness 02

Forrás: www.pexels.com 

Mivel a fekvőbeteg csak arra volt képes, hogy a plafont bámulja egész nap, így minden alkalommal becsukta a szemét és elképzelte a kint játszódó eseményeket, amiket a szobatársa mesélt neki. Arra lett figyelmes, hogy napról-napra jobban érzi magát, múlik a fájdalma és már a lábujjait is tudja mozgatni. A következő reggelen a tudósító szerepet vállaló társa nem ébredt már fel, örökre elszunnyadt. Amikor elszállították a holttestet a kórteremben, furcsa kéréssel fordult a nővérhez a beteg. Az volt a kívánsága, hogy fektessék az ablak mellé, ahol a társa feküdt. Ez meg is történt és csak ekkor vette észre, hogy amikor fejét elfordította és az ablakra meredt, az a szemközti ház tűzfalára nézett, ráadásul még egy rács is volt rajta.

 

Mint kiderült a szobatársa vak volt és minden mit elmesélt neki, pusztán csak az ő elméjében létezett. De ez a gesztus éppen elegendő volt ahhoz, hogy meginduljon a gyógyulás felé és hamarosan már lábra is tudott állni. Pedig csak azokat a képeket vizualizálta újra és újra, amiket a társa mesélt neki. Szívében boldogság volt és mérhetetlen szeretet, amit a vak ember iránt érzett. Ugyanis ő nem saját magával törődött, hanem a betegségében is másnak adott reményt a gyógyuláshoz és a felépüléshez.

 

Mert ugyan megoszthatod mással a bajaidat és csökkentheted ezáltal a fájdalmadat, de semmiképpen sem leszel boldog tőle. Viszont ha őszintén boldogságot és szeretetet adsz a másiknak, függetlenül attól, hogy milyen állapotban vagy, akkor az megsokszorozódik az életedben. És mindig akkor fogod visszakapni, amikor a legnagyobb szükséged van rá. Azok az emberek, akik ezt megértették és alkalmazták, azok most a legsikeresebb életet élik. Válj te is azzá!

 

 

 

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!