Kaptam egy lehetőséget, egy ajándék masszázs-kezelést, egy füstölő illatú szalonban. Az első benyomásom alapján próbáltam kiiktatni az erős füstölő illatot. Szeretem, de csak lightosan, viszont még jobban szeretem azt, ha megkérdezik, hogy zavar-e. Próbáltam kiiktatni az agyamat, hogy ne gondolkodjak, ne legyek kritikus, élvezzem és örüljek a lehetőségnek. Volt már ilyen, és sikerült, akkor most is fog.

 

masszor 01

 

Kép: Pixabay.com

 

Tetszett, hogy kint kellett hagyni a cipőt, és sorba rakott, egyforma papucsok vártak arra, ki ide betér. Cipő le, papucs föl, aztán kérdezgetni kezdtem a tulajdonos hölgyet. Hol fogok levetkőzni? Hát ott bent. Ott a kezelőben? Igen. Fog majd adni egy papírbugyit. Ez ütött. Nem vagyok frigid, de óvatosan tettem fel a kérdéseimet. Micsoda? Vetkőzzek le teljesen, és vegyek fel egy papírbugyit? Igen. Azért, hogy kényelmes legyen, és hogy ne legyen olajos a fehérneműm. Mondom a Hölgynek, hogy én masszíroztam is, rengeteget, de ruhában. S ha olajosat csináltam, akkor mindig előre szóltam, hogy fogjanak be erre a célra külön egyet, hogy ne zavarja, ha összekenem. Aki viszont nem akarta, annak nem kellett levennie a melltartót sem. A hölgy eléggé lekezelően megjegyezte, hogy a masszázshoz kell az érintés. Nem akartam felajánlani neki, hogy megmutatom, mit jelent ruhában masszírozni, de azt tudom, hogy évekig naponta 10 ember fordult meg nálam. Aztán megkaptam a papírbugyit. Mini és átlátszó… jó, legyen, ellazulok, levetkőzöm, de a saját bugyimra húzom rá a papírbugyit.

 

masszor 02

 

Odabent várt egy bengáli fekete férfi. Ruha le, melleim előtt tartottam a törülközőt, s lefeküdtem a hátamra. „Zsuzsi, agy kikapcs, relax, nyugi, minden rendben lesz, csak élvezd a pillanatot, pls…” Egész büszke voltam magamra, és már majdnem sikerült elkülöníteni a lelkemet a testemtől, amikor benyúlt a melleim közé, és dörzsölgetni kezdte. Hirtelen befeszültem, és készültem arra, hogy felugrok, ha kell, de végül abbahagyta. Én meg nyugtatgattam magam, hogy kedves ismerős a tulajdonos hölgy, meg amúgy is, ez egy ajándék, túlélem valahogy. Aztán amikor a lábamat masszírozta, alul kitakart teljesen, én meg hálát adtam, hogy rajtam maradt a saját bugyim a papír alatt, mert most premier plánban élvezhetné a látvány nyújtotta örömöt. (Jézusom, van páciens, aki ezt élvezi????)

 

Aztán a hasamat dolgozta meg úgy, körbe-körbe és erősen nyomva, hogy azóta 3 nap telt el és még nem ment vissza a köldöksérvem. Jelzem, nem spirituális elakadás miatt jött ki, hanem kinyomták.

 

Ééés most jött az élvezet: hasra fordultam. Mivel a hátamat masszírozta, levette róla a törülközőt. Próbáltam takarni oldalról a „kincseimet”, de le kellett tennem a kezem, és így tudtam, hogy látszanak valamennyire. Szóval én hason, ő meg a fejemnél, és minden ütemes simításnál, amikor fentről haladt lefelé, hozzányomta magát a hajamhoz.

 

masszor 03

 

 

Egyrészről akkor döntöttem el, hogy megírom ezt a cikket, és hogy ide soha többet, de nem is ajánlom senkinek. De ki az, aki idejön? Mert normális, egészséges, épeszű, igényes ember biztos nem. Gondoltam, most már kíváncsi vagyok, mi lesz még, és örültem annak is, hogy még nincs bent a kiadónál a könyvem. Ez fontos fejezet lesz benne. Már csak egy-két apróság maradt hátra: könyökével végignyomta a gerincemet és nekem az villant be, hogy milyen hálás vagyok, hogy nem a Párom használta ki ezt a lehetőséget. Neki nem túl jó a gerince, és ki tudja, mi történt volna. Bele sem merek gondolni abba sem, mi történhet, ha egy idősebb hölgy megy oda, akinek csontritkulása van. Mivel senki nem kérdezett ki előtte semmiről, gondolom, másokkal sem teszik meg. Felültem, nyomkodta a csuklyást, a nyakamat viszont elfelejtette, és így – kimasszírozás nélkül is erős kényszert érzett, hogy eltekerje. Próbáltam elengedni a nyakizmaimat, és hálát adtam Istennek, hogy ismertem a technikát, és vigyáztam, hogy ne húzza meg a nyakam. Mert ez a fajta nyaktekerés így veszélyes, a húzódás pedig garantált.

 

Amikor kijöttem, a Hölgy megkérdezte, hogyan éreztem magam. Keresnem kellett a szavakat, hogy meg is mondjam, de ne is sértsem meg, hiszen azt gondolom, nem szabad elmenni dolgok mellett. Valószínűleg olvasott az arcomról, mikor elmesélte, hogy jön még másik három masszőr, akiket ez az úr fog betanítani. (Vajon van neki egyáltalán valamilyen végzettsége? Mi lesz, ha csinál egy komoly galibát?) Milyen jó lett volna, ha olyan szolgáltatást kapok, hogy alig várjam a következőt…a jónak az árát is szívesen megfizeti az ember.

 

masszor 04

 

Ja, a Hölgynek a végén azt is elmeséltem, hogy a melltartó-hiány miatt kényelmetlenül éreztem magam. Félvállról kaptam egy fantasztikusan bölcsen odavetett választ: ott van elakadásom. Hát…van, aki bizonyíthatná, hogy nagyon is szabad és egészséges vagyok ezen a téren is, és biztosan nincs elakadásom. Viszont csak Neki szeretem magam megmutatni, és semmiféle titkos élvezetet nem nyújt nekem, ha más többet lát belőlem.

 

Meglátogatom a régi masszőrömet, akit ugyan már régen láttam, de felkeresem, hogy ezek után tegyen rendbe. Ő folyamatosan tanult és tanul máig, szakmailag és emberileg is megbízom benne. Olyan szolgáltatást nyújt, hogy már a kijövetelkor vissza akarok menni.

Jó lenne, ha sokan végeznék így a dolgukat.

 

Stumpf Zsuzsanna

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Nők és a box?

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!