Mindenki odáig van a gondolattól, hogy mindjárt itt az új év. Úgy várják, mintha maga a Messiás jönne el, pedig csak egy újabb év jön, ugyanazokkal a szarokkal, kihívásokkal, nem hoz semmi extrát. Minden évben jóformán ugyanaz történik az emberrel, egy-két kirívó – sokszor az is inkább szar – eseménnyel, de lényegében ugyanaz történik. Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy a legkevésbé sem várom, hogy egy újabb év elé nézzek, és a nulláról kezdhessek mindent.

 

utalom a szilvesztert 01

Kép: idntimes.com

 

Nem vagyok depressziós. Nem kell annak lenni ahhoz, hogy az ember reálisan lássa a helyzetét és szerintem nincs is azzal probléma, ha valaki nincs megőrülve az örömtől, hogy mindjárt itt az új év, lehet mindent tiszta lappal kezdeni. Soha nem is értettem, miért kellene magunkra erőltetni az örömöt, hogy akár az új évnek, akár másnak örüljünk, mert ilyenkor az az általános. Kimondottan utálom a szilvesztert meg az újévet és meg is mondom, miért:

 

1. Rohadt zajos a szilveszter és tele vannak hülyékkel az utcák

 

Számomra érhetetlen, hogy várhatnak az emberek egy napot, amikor végre „okuk” van leinni magukat. Mintha egész évben nem ihatnának és bulizhatnánk. Mondjuk engem soha nem is vonzott, hogy tajtrészegre igyam magam. Engem inkább taszít, hogy az év utolsó napján felbolydul a világ, mindenki részeg, hangos, kiabál, mint a fába szorult féreg, és az utcákat ellepik a hülyék, akik zajosak, koszolnak és sokszor vandálkodnak is. A hideg kiráz, ha rájuk gondolok. Mi a jó ebben, hogy az ember elmehet zülleni egy horda részeg emberrel?

 

utalom a szilvesztert 02

 

2. Elvárják, hogy kötelezően jókedvem legyen

 

Ettől teljesen ki tudok akadni, hogy a család, a barátok, mindenki elvárja, hogy ezen a napon jókedve legyen az embernek. Örüljön. Menjen bulizni, szórakozni vagy ha otthon van, akkor tartson házi bulit, vagy mini partit. Rendben van, hogy ez a szokás, de miért kell valakire ráerőltetni, még inkább elvárni? És csak mert nem egy bulizós típus, rávasalják, hogy savanyú meg életunt, amiért nem akar meghibbanni másokkal. Én kérek elnézést, hogy szeretek – és tudok is – csendben örülni és jól érezni magam, alkohol meg vendégsereg nélkül is.

 

3. Az újév csak arra emlékeztet, mi az, amim nincs

 

Újévkor az ember akarva-akaratlanul is számba veszi, milyen volt az előző éve és milyen elvárásai vannak az új évvel kapcsolatban. Nekem csak az jut eszembe, hogy nincs még férjem, gyerekem, nem tartok ott, ahol lenni szeretnék. Hát ezért meg marhára megéri várni az újévet, hogy szembesítsem magamat azzal, hogy milyen üres vagy éppen unalmas, egyhangú az életem. Persze erre mindenki azt mondja, hogy mi a döntésünk, mi tehetünk arról, hogy így van és lehet másképp. Könnyű ezt odamondani másnak, főleg olyannak, akinek szinte mindene megvan. Nem is értem, hogy feltételezik azt, hogy az ember nem próbálkozik azzal, hogy ez másképp legyen?!

 

utalom a szilvesztert 03

 

4. Nem akarok részt venni a kollektív önámításban

 

Hiszen mit csinál az ember újév napján? Fogadalmakat gyárt, terveket kovácsol, hogy idén minden más lesz, megcsinálja a szerencséjét, kifogja az álompasit, jöhet a lagzi, jönnek a porontyok és the end. Köszönöm, én ebből nem kérek. Nem azért, mert nincsenek terveim, bár a fogadalmakat abszolút hülyeségnek tartom, hagyomány ide vagy oda, szinte senki sem tartja be őket és ez lett a poénja az egésznek. Csak egyszerűen nem akarok részt venni ebben a csoportos álmodozásban és azzal ámítani magam, hogy ez az év lesz a tökéletes, a fantasztikus, a „más”. Inkább megpróbálom azzá tenni, semmint álmodozni róla. De nem fogok elvárásokat támasztani az évvel szemben, hogy utána meg csalódjak, hogy idén sem jött össze az a valami.

 

5. Bele kell gondolnom abba, mit nem várok

 

Vajon miért van az, hogy mindenki csak abba gondol bele, hogy mit vár? Mit szeretne? Mi legyen? Csak nekem jut eszembe, hogy mi az, amivel a következő évben szembesülnöm kell és nem várom? Egyáltalán nem várom, hogy még egy évvel idősebb legyek. Nem várom, hogy a munka vagy az anyagiak miatt ne mehessek nyaralni. Nem várom a pocsék munkát, a hülye főnökkel, sem azt, hogy vajon megmarad-e az albérlet, vagy költöznöm kell-e. Vannak fix dolgok, amiket tutira nem várok és olyan kilátásban lévő lehetséges kellemetlenségek, amikkel számolni kell. Ezért aztán tényleg érdemes előre tekinteni és „lelkesen” várni az új évet. Jó, ami ellen tudok, tenni fogok, de sajnos nincs minden felett hatalmam.

 

Komolyan, irigylem azokat, akik felhőtlenül, boldogan tudják várni és élvezni a szilvesztert meg az újévet. Sajnos az én gondolkodásmódom más, de ez az én bajom. Csak ráakartam mutatni arra, hogy nem mindenki látja egyformán az ünnepeket és erre nem árt odafigyelni.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ezek is tetszeni fognak:

 

9 dolog, amit meg kell tenned Szilveszterkor, vagyis MA

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!