Nagyképűség lenne azt gondolni, hogy én vagyok az, aki irányítja az életét? Akinek egyes egyedül joga és hatalma van ahhoz, hogy döntsön és cselekedjen? Vagy valamiféleképpen tényleg létezik a sors és úgyis azt teszem és afelé megyek, ami meg van írva és semmi beleszólásom az életem történetébe? Mintegy elkerülhetetlenül megyek előre, ahogy a fény is vonzza a molylepkét? De mi van akkor, ha nem akarom azt tenni, ami meg van írva és a magam ura akarok lenni?

 

sors 01

 

Kép: Pixabay.com

 

Mindenkinek a maga hite szerint adatik meg

 

Azt mondják, mindenkinek a maga hite szerint adatik meg. Tehát ha te keresztény vagy, bizonyára hiszel az eleve elrendelésben. De sok más egyéb kultúra és vallás, mint amilyen a judaizmus, buddhizmus, hinduizmus, taoizmus és még számos másik vallás tesz arról említést, hogy mind rendelkezünk egyfajta meghatározott céllal és vele együtt sorssal. Okkal születünk le a földre, mert célunk van. A buddhizmus szerint ráadásul, ha nem teljesítjük a sorsunkat az egyik életben, úgy a reinkarnáció keretei között visszatérünk, hogy újra beteljesítsük. Vagyis a sors – legyen az a személy, egy rendszer vagy akármi – igencsak komolyan gondolja a dolgot.

 

Van, akinek nincs vallása, de annak ellenére is hisz a sorsban. Miszerint van egy felsőbb hatalom, ami vezérel bennünket.  Vagy ugyanarra gondol, amire sok vallás, hogy nem lézenghetünk itt a földön cél nélkül, kell, hogy legyen valami oka. De vajon nem azért hisz benne, mert könnyebb ezzel a tudattal élni, hogy az ember tart valahova, nem csak létezik?

 

sors 02

 

Mi van, ha én kilépek a mókuskerékből?

 

Mert felmerül a kérdés, mi van azokkal, akik nem akarnak az eleve elrendelés árnyékában élni? Aki mondjuk rockzenész akar lenni orvos helyett. Vagy nem a kézenfekvő lelki társával akar összejönni hanem valaki egészen mással? Persze ehhez tudni kellene, hogy mi a sorsunk, hogy szembemehessünk vele. Nem is kizárt, hogy nagyon is érezzük vagy tudjuk mi az, hiszen erős késztetések határozzák meg az életünket, hogy valamit megtegyünk. A vágyaink, az álmaink, vagy pedig a környezetünk befolyásol minket, hogy valaminek lennünk kell, valamit meg kell tennünk. Érezzük bennük az elvárást. Ez a késztetés lenne a sors? Ám sokszor ott van mellette egy másik, lázadó érzés, hogy ő igenis mást akar és szembe akar menni azzal a gyökeres késztetéssel, hogy az árral együtt haladjon. Ő szembe akar fordulni vele.

 

Vajon megteheti? Kiléphet valaki a mókuskerékből és dönthet szabadon, azt téve, amit csak akar? Vagy ez mind része a nagy tervnek és akkor is valójában a sorsát teljesíti be? Honnan kellene tudni, hogy nem egy nagy Mátrixban élünk és mind pontosan az tesszük, ami valahol szépen le van írva egy nagy könyvben vagy éppen programban. Hát rápacsáltunk, mert valószínűleg sehonnan, kivéve, ha megjelenik egy angyal az égből és a kezünkbe dob egy vaskos könyvet, hogy ez itt az életed, lásd, hogy pontosan az történt veled, ami meg volt írva és lásd még, hogy mi jön…

 

 sors 06

 

Esetleg rád olvassa egy látnok, aki mondjuk belelát a múltadba és ha azt tutira felmondja neked, akkor a jövődet is ismeri. Ezek szerint csak van értelmük, valós funkciójuk a látnokoknak? És akkor csakugyan létezik a sors?!

 

Sokan meséltek arról, hogy aki szembement a sorsával, annak baromi kemény és nehéz élete volt. Pont azért, mert az árral szemben úszott. Küzdenie kellett és szenvedni. Míg nem rájött egy szép napon, hogy jobb, ha a sorsát választja és mikor szépen visszafordult a megfelelő irányba, hirtelen minden egy varázsütés alatt meggyógyult, helyre került és kész is volt a happy end. Mert ha egyszer születtünk valamire, akkor annak kell lennünk.

 

Mint ahogy nem úszhatjuk meg a tapasztalatokat sem. Fogócskázhatunk a sorssal, de ha egyszer szerelmesnek kell lennünk, át kell élnünk egy balesetet, traumát, úgyis átfogjuk, mert ez a sors, ami (engem is) szolgál. És ennél a pontnál mer fel jogosan a kérdés, ha nincs más választásom, minek erőlködjek bármivel?

 

sors 03

 

Ha tényleg hihetünk abban, hogy létezik a sors, akár azért, mert mások olyan dolgokról számoltak, amelyekre nem volt magyarázat, vagy mert velünk történt olyan, amit csak a sorsnak lehetett betudni, tipikusan a  sztori: ha pont nem látom meg az út végén a rég nem látott barátomat és indulok el az irányába, a fejemre esett volna a tégla. Szóval, ha így van, és van sors, ennyi erővel nyugodtan hátra is lehetne dőlni, nincs dolgom, csak élni, hiszen úgyis az lesz, aminek lennie, mit görcsöljek a jövőn vagy bármi máson?

Na igen ám, de egyeseknek csak megszólal a hang, hogy ő mást szeretne. És nem csak arról lehet hallani, hogy aki megpróbál a sorsával szemben menni, az előbb-utóbb visszatér hozzá, hanem olyanról is, aki elviselte a kínt, a nehézségeket és végül változtatott a sorsán. Hogy lehetséges ez?

 

sors 05

 

„Én vagyok a magam szerencséjének kovácsa”

 

Ha már létezik ez a mondás, kell, hogy legyen valami értelme is. Hogy nem csak vagy nem mind a sorstól függünk. Persze, ismételten, akár személy vagy rendszer legyen a sors, jól hangzik, hogy mind az irányítása alatt állunk, mint a szorgos kis hangyák és úgy élünk, ahogy meg van írva. De ez csak nem vonatkozik mindenkire, főleg, ha nem akarja. Mert akkor hol van a híres szabad akarat? Hogy azt teszem, amit tenni akarok? Nincs erő, amely befolyásolna és magam hozom meg a döntéseimet? Ha én ebben szeretnék hinni, akkor ez is adatik meg nekem? Ilyen könnyű lenne az egész, hit kérdése a sors?

 

A helyzet az, semmiképp sem adható egyértelmű válasz arra, létezik-e a sors. Persze a fatalisták egy sor bizonyítékot (ha nem is kézzelfoghatót) tudnak felmutatni arra vonatkozólag, hogy létezik. Az említett látnokok, hétköznapi és világi szintű sorsszerű események miatt. Ám aki nem akar hinni benne, az a bizonyítékok látván sem fog. Ezért talán tényleg az a legjobb, ha úgy gondoljuk, mindenkinek a maga hite szerint adatik meg. Így akár hihetünk a szabad akaratban is.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról!

 

Ha tetszett a cikk, akkor ezek is tetszeni fognak:

 

Mennyi igazság rejlik a jóslásban? - Hihetünk a jósoknak?

 

Amikor minden tönkremegy körülötted...

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!