lotyó vagy anya

Egy pillanatra talán még te is elgondolkodtál, nem igaz? Jó kérdés, ugye? Hiszen sokan úgy tekintenek a prostikra, mint bűnös lelkekre, akik megrontják a férjeket (holott azok önszántukból keresik fel őket) és erkölcstelen nőszemélyek, akik bárkivel hajlandók lefeküdni pénzért cserébe. Más pedig úgy van vele, ha valaki képes erre, szíve joga, végül is ez is munka. Csakhogy nem mindenki azért lesz prostituált, mert ez az álma vagy mert annyira szereti a szexet…

rabszolga

Volt már néhány nem túl kedves főnököm, de ezzel biztos nem vagyok egyedül. Sajnos. Pont ez a baj, hogy a saját tapasztalataim és másoké is azt sugallják, hogy rabszolgának néznek bennünket. A rabszolga pedig kap fizetést, örüljön egyáltalán, hogy van munkája, amúgy maradjon csöndben és végezze a dolgát, egyebet ne is várjon. Mert neki nem lehetnek elvárásai. Ő csak dolgozzon.

Az irigységet nem legyőzni kell

Nem úgy kell tekinteni az irigységre, mint egy kellemetlen kórságra, amitől jó volna megszabadulni, jobban mondva kigyógyulni belőle. Kétségkívül kellemetlen és sok fájdalmat okozhat, főleg, ha kezeletlenül hagyjuk. Hiszen senkinek esik jól a saját mérgében főni, mert egy újabb kolléganője kezét kérték míg, ő meg már 9 éve vár arra, hogy megtegye a pasija. Ahogy az sem kellemes, ha a legjobb barátunk számol be arról, hogy előléptették és képtelenek vagyunk szívből örülni neki és inkább a pokolra kívánjuk. Az irigység gyilkos érzés, de nem kell elnyomni.

bizonyíték a szerelemre

„Mi a bizonyíték arra, hogy szeretsz?” Szóval, így állunk. – gondoltam. Még bizonygassam is. Nem elég, hogy együtt vagyunk, hogy egyáltalán nem csinálok titkot abból, hogy szeretem, még el is várja, hogy bizonyítsam! Egyáltalán, hogy lehet az ilyesmit elvárni? Mégis mit képzel, hogy hazudok?!

domina

Erik – hívjuk így – néhány éve még egy teljesen más férfi volt. Olyan, akiről a nők álmodnak. Udvarias, illemtudó, tisztességes és természetesen hűséges. Szerelemre és boldog párkapcsolatra vágyott, amiért hajlandó volt mindent megtenni. Tényleg igyekezett lehozni kedveseinek a csillagokat. Csakhogy sem a csillagok, sem Erik nem kellett igazán a nőknek.

vida ágnes

Anyuka, üzletasszony, gyermekpszichológus, Gazdagmami.  Az Európai Vállalkozásösztönzési Nagydíjat is nyert Vida Ágnessel beszélgettünk arról, mennyire normális, ha valaki rossz anyának érzi magát, mit rontanak el manapság a szülők a gyereknevelés során, mennyire vagyunk hibásak a manapság sokak által vitatott mai generáció elzüllésében és még néhány hasznos tanáccsal is szolgált nekünk!

stabil párkapcsolat

Azt szokták mondani, hogy két fél alkot egy egészet a párkapcsolatban; hogy mindenki a másik felét keresi. Szerintem ez butaság. Félemberként nem fogsz tudni ott lenni a másiknak. Félemberként soha a büdős életben nem fogsz önazonos lenni egy párkapcsolatban, és önazonosság nélkül többnyire csak függő lehetsz, vagy alárendelt a másik féltől: más opcióra nincs lehetőség, bármennyire is törekszünk rá.

nem érem be kevesebbel

Ma harminc vagyok, holnap már negyven. Holnapután meg ötven. Majdhogynem ilyen gyorsan telik az idő. Egy szempillantás alatt leperegnek az évek. A kérdés csupán az, hogy mivel töltötted a több tíz évet? Ha egyszer megöregedsz, mire szeretnél majd visszaemlékezni? Ha az unokád arra kér, mesélj az életedről, mit fogsz tudni neki mondani? Azt, hogy végig csak szenvedtél és kínlódtál vagy, hogy varázslatos élményekben volt részed?

házisárkány

A benned élő sárkány melyik korszakát éli éppen? Csendesen meghúzza magát vagy tombol? Ha a válasz az előbbi, akkor nagy valószínűséggel szingli vagy, vagy pont most tartasz ott, hogy magadba bolondíts egy hímneműt, így kényszerzubbonyban pihenteted még a vadállatodat, aki persze ugrásra készen várja, hogy kiengedd. Mert minden nőben ott lakozik, igen, benned is!

félek szeretni

Nagyon sokszor hallom ezt másoktól, még a közvetlen környezetemben is. Az emberek félnek a fájdalomtól, a csalódástól, a kudarctól. Persze nem mindig ok nélkül. Vannak, akik tényleg többször is megégették már magukat. Egy-két alkalom után még könnyen felálltak, de utána egyre nehezebb lett. A lelki seb egyre mélyebb és nagyobb lett, nem gyógyult be teljesen, így az utolsó feltépést követően egyesek úgy döntöttek: Köszönöm, nem kérek többet a kapcsolatokból.