Fontos, ez nem kérdés. Már több kutatás is bebizonyította, hogy a magas EQ sokkal szükségszerűbb, mint a magas IQ. Szerencsére mindkettő fejleszthető, éppen ezért érdemes már gyerekkorban tudatosan elkezdeni az EQ fejlesztését. Jóval hasznosabb lesz a gyermek számára, mint a tárgyi tudás és igencsak megkönnyíthetjük vele az életét. Indítsd el a felnőtté válás útján úgy, hogy gondoskodsz arról, hogy elegendő EQ-val rendelkezzen.

 

 

gyerek erzelmi intelligencia 01

Kép: andla.jp

 

Miért is kellene foglalkozni azzal, hogy a gyerek megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkezzen? Mert ezen múlik a boldogsága. Nem vicc. Nem túlzás. Érzelmi intelligencia kell ahhoz, hogy képes legyen felismerni a sajátja és mások érzelmeimet. Márpedig roppant lényeges, hogy felismerje a saját érzéseit. Tudnia kell arról, mi a düh, a harag, a boldogság, a békesség mert csak úgy tud elérni, fenntartani vagy legyőzni egy bizonyos érzelmi állapotot, ha tudja mi az, meg tudja nevezni. Csak úgy lehet belőle igazán jó, sikeres és boldog ember, ha tisztában van érzéseivel, ezáltal képes önuralmat gyakorolni, szembenézni a hibáival és a félelmeivel. Ezek fognak kelleni ahhoz, hogy jó és kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápoljon és hogy csökkenthesse a kamaszkor nehézségeit. Továbbá jobban teljesítenek az iskolában és kevesebb pszichés zavarral küzdenek majd életük során, illetve így a munkahelyükön is jobban megállják a helyüket.

 

Azt is tegyük hozzá, hogy gyereknek lenni amúgy sem könnyű. Pláne, ha egy haláleset, válás, betegség akár egy költözés megnehezíti a gyerek életét. Ilyenkor sokat segíthet az, ha képes kimutatni és kimondani az érzéseit, ha nem tartja magában őket. Egyedül úgy tudja feldolgozni a pozitív és a negatív élményeket egyaránt, ha tudja mik azok. Ezért nem is szabad arra bíztatni őket, hogy mindig legyenek erősek és „ne picsogjanak”. Az, hogy megfogalmazzák vagy megmutatják érzéseiket, nem picsogás. Attól még, hogy megtanulja felismerni és kezelni az érzéseit, nem lesz hisztis vagy gyenge. Sőt, az ellenkezőjét lehet elérni vele!

 

gyerek erzelmi intelligencia 02

 

Ugyanis az a gyerek, aki felismeri érzéseit, könnyebben lesz úrrá rajtuk és ezáltal képes megoldani a problémáit. Ennek következménye az, hogy önbizalma is stabil lesz és mindezek által rengeteget javulnak a társas kapcsolatai. Nem éppen előnytelen az, hogy már egészen az óvodától kezdve megtanulja a gyerek, hogyan kezelje a stresszt vagy más negatív érzéseket keltő helyzeteket. Jó, ha nem esik pánikba vagy nem gurul el a gyógyszere, hanem képes felfogni, mi történik vele és szülői segítség által megtanulja, mit kell ilyenkor tennie, mely érzelem lenne a helyes, amit el kellene érnie.

 

Vagyis elsődleges példa számára a szülő. A szülőnek kell megmutatni, elmondania, hogy egyes helyzetekben mi a megfelelő érzelem vagy hogy mit-miért érez. Például elmondja: „Most azért vagyok mérges, mert bevertem a fejemet.” Vagy ha valamiért mérges a gyerek, érdemes azt mondania, hogy: „Tudom, hogy mérges vagy, mert eltörték a játékodat, de ez nem ok arra, hogy hozzávágd a másikhoz. Mi lenne, ha inkább megragasztanánk?” Ebben benne van a felismerés is, a tanítás és a megoldás is. Amikor gyerkőc úgy érzi, megértjük, jóval fogékonyabbá válik a magyarázatra, a vigasztalásra, és a tanácsainkra is.

 

Ezért kell őt segíteni abban, hogy megfogalmazza a saját érzelmeit! Az érzelmek azonosítása segít neki megnyugodni és feldolgozni a történteket. Ezt pedig elérhetjük visszatükrözéssel is, hogy azt mondjuk: „Látom, hogy szomorú vagy mert elveszett a labdád.” Így a gyerek tudni fogja, hogy a szülője valóban együttérez vele.

 

Ezzel alapozhatjuk meg a jó és harmonikus társas kapcsolatait, ha megtanítjuk, hogyan ismerje fel más gyerekek – így a felnőttek - érzéseit és empatikusan áll hozzájuk. Jó az, ha megtanulja, ha lát egy szomorú gyereket vagy esetleg ő okozta a szomorúságát, akkor próbálja megvigasztalni.

 

gyerek erzelmi intelligencia 03

 

Az sem utolsó, ha már gyerekként megtanulja kezelni a kritikákat, ami megint csak az érzelmi intelligencián múlik. Hogy ne csak az tudatosuljon benne, hogy rossz gyerek, amiért sosem rak rendet maga után. Meg kell vele értetni miért rossz, és hogy mennyivel jobb lesz neki is az, ha megtanul elpakolni és rendet rakni, hogy ez az ő érdeke is. Így nem fog sérülni az önbizalma és felnőttként is könnyedén fogadja a kritikát, mert a leckét, a tanítást keresi majd benne és nem egyből világ tragédiájaként éli meg, hogy valami rosszat csinált vagy baj van vele.

 

Nagyon fontos: sose legyintsük a gyermekünkben felmerülő érzésekre. Nekünk talán vicces az, hogy sír, amiért véletlenül elengedte a lufiját, de az ő világában az egy súlyos probléma. Ha kinevetjük, nem vesszük komolyan, sérülni fog. Ahogy akkor is, ha megmondjuk, hogy nyomja el az érzéseit, hogy mindig csak erősnek mutatkozzon. Ha rá akarjuk vezetni egy pozitív érzelemre, meg kell neki mutatni melyik az és miért érdemes azt érezni. Beszélgessünk vele az érzéseiről – de még a sajátjainkról is! -  és ne becsüljük le őket!

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ezek is tetszeni fognak:

 

Korunk egyik égető problémája az érzelmi fogyatékosság

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!