Miért kellett ezt kiemelni? Mert sok nő hajlamos ezt elfelejteni. Tény, hogy gyakrabban fordul elő férfiak esetén a különböző abúzusok, közöttük a verbális bántalmazás. De ez ugyanúgy igaz a nőkre is, ilyen tekintetben bizony nem különbek. Igen, a nők általában a gyengédebbek, a finom lelkűek, az empatikusak, de ők se egyformák. Tehát képesek pusztán szavakkal lelki terrorban tartani másokat.

kép: pinterest

Nemtől, kortól független a szóbeli bántalmazás. Tehetség pedig pláne nem kell hozzá, csak egy kis érzék, hogy az ember észrevegye, mi és hol a fáj a másiknak. Nem egyszerűen abban merül ki, hogy valakivel trágárul beszélnek, jelzőket használnak rá vagy direkt sértegetik, de nem ám! Sokkal árnyaltabban is működik a szóbeli bántalmazás, ezért van az, hogy sokaknak fel sem tűnik, hogy elszenvedik.

Ahogy az sem, amikor valaki egy nárcisztikus nő mellett él. Erről idekattintva olvashatsz.

Sokáig Gábor sem gondolta volna, hogy szóbeli bántalmazás áldozata. Bár még mielőtt összeházasodtak volna Vikivel, már feltűnt neki, hogy nagyon éles a nyelve. A negatív kritikáit vagy a véleményét kicsit sem próbálta szépen tálalni. „Az a hülye k­*rva szomszéd, már megint bömbölteti a zenét.” Vagy: „Szívem, tiszta hájas lettél, le kellene már fogynod. Sokkal jobban tetszettél, amikor gyúrni jártál.”

Természetesen és érthető módon a szívére vette ezeket a megjegyzéseket és az sem tetszett neki, hogy élete szerelmének igen mocskos szája van. De a tökéletes nőt látta benne. Gyönyörű, eszes, csak úgy sugárzik és mindenki imádja. Szokta is mondogatni: „Kész főnyeremény vagyok neked, nálam jobbat nem találsz!” Meg hogy: „Ha elhagysz, egyedül halsz meg, mert senkinek sem kellesz. Egyedül én visellek el.” Gábor hitt neki, úgyhogy rövidesen feleségül vette, de persze nem is ezért, sokkal inkább azért, mert csakugyan odáig volt érte.

Két éve házasok és az utóbbi időben egyre inkább úgy érzi: nem ismeri a nőt, akit elvett. Például beszámolt arról a feleségének, hogy nem ő, hanem a barátja kapta meg az előléptetést. Viktória kikelt magából, hogy a párja szerencsétlen, béna, tehetségtelen f*sz, aki erre sem képes.  Ugyanígy meg lett taposva, amikor meghalt a gyerekkori kutyája, a szülei házában. Megkapta, hogy mégis mit bánkódik egy korcs miatt. De akármennyire is taposta, facsarta Gábor szívét, ő sosem benne, hanem magában kereste és találta meg a hibát.

Ez történt akkor is, amikor megkapta, hogy a barátai sokkal fontosabbak, mint a felesége, aki magányos, és elhagyatott. Kegyetlenül féltékeny a barátokra, a rokonokra, hát még minden nőre, akivel szóba mer állni.

Vikivel nem lehet viccelni, mert egy-kettőre kiforgatja a férfi szavait, amit utána sértődéssel és szeretet-, meg szexmegvonással „jutalmaz”. Ellenben, ha ő küld álcázott sértést a párjának, hogy „Mi mást lehet várni egy férfitől?” és az felhúzza magát rajta, mindjárt megkapja: „Nem érted a viccet te IQ bajnok!” és „Annyira gáz vagy, hogy viccelődni sem lehet veled!” 

Ha bármi probléma merül fel otthon, mindenért Gábor van hibáztatva. Arról, ha valami elromlik, de természetesen abban az esetben is, ha vitáznak vagy akármilyen más gondjuk adódik. Gyakran hangzik el az „Erről is te tehetsz!” mondat.

Elvárja, hogy a férfi mindenről beszámoljon neki. De ez fordítva már nem működik és ha Gábor belekérdez valamibe, néha csak annyit kap: „Mi közöd hozzá?” Emellett a döntések megbeszélése sem működik oda-vissza. Viki mindenről elmondja a véleményét, de mikor Gábor tenné: „Senki sem kíváncsi a véleményedre! Ezt te úgysem érheted!”

Úgyhogy Gábor az utóbbi időben saját szavaival élve: kutyául érzi magát. De az is lehet, hogy egy kutyával is jobban bánnak, mintsem vele. Felesége lábtörlőnek nézi, parancsolgat neki és valósággal uralkodik az életén. Az utóbbi években mélységesen megcsappant az önbecsülése és sokszor elgondolkodik azon, hogy csakugyan értéktelen, semmirekellő férfi. Persze nem egyszer szembefordult vele és megpróbálta felvenni a kesztyűt, de akkor a neje azzal fenyegette meg, hogy elhagyja vagy szeretőt fog tartani. Az utóbbi időben egyre többet veszekednek és olyankor repkednek a „B*zd meg, te hülye vagy!” és a „Te csinálod a feszültséget állandóan, te nem bírsz magaddal!” mondatok.

Mindennek ellenére Gábor még mindig csak gondolkodik azon, hogy elválik feleségétől. Azt mondja szereti, de szenved mellette. Nem is csoda, hiszen ez egy mérgező, egyoldalú kapcsolat, amiben ő az áldozat, a felesége meg a bántalmazó, aki semmilyen kérlelésre nem volt hajlandó változtatni, nemhogy belátni a hibáját. Talán már csak egy bátor döntés hiányzik Gábor részéről.