Biztos vagyok benne, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, pláne azok, akik hisznek a szerelem első látásra csodájában. Igen, az egy nagyon szép és csodálatos dolog. Csakhogy ritkán végződnek azzal az ilyen sztorik, hogy boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Ugyanis az első fellángolás sokszor a külsőnek szól. Gyönyörű az illető, olyan, mintha álmaimból lépett volna elő". Azok a kapcsolatok, amik erre épülnek, hamar véget is érnek.

 

 

 

a szerelemhez ido kell 01

Kép: youtube.com

 

Persze van, aki azt mondja, hogy az első perctől kezdve úgy érezték, mintha ezer éve ismernék egymást meg hogy belelátott a lelkébe és abba szeretett bele. Elhiszem, hogy ilyen is van. De rájuk is gyakran ugyanaz jellemző, mint általában a fellángolásokra. Találnak– vagy úgy hiszik, hogy találtak – valamit a másikban, és azonnal beleszeretnek abba az egy kis valamibe. Óriási lánggal égnek a másik iránt majd fél év vagy annál is kevesebb idő múlva meg arra döbbenek rá: bakker, kiégett a tűz.

 

Hova lett a nagy szerelem? Elégett. Csak nagy volt a füstje, de nem volt akkora a láng. Mert talán soha nem isi volt igazi a szerelem. Csupán fellángolás, ami nagyon szép, intenzív, bódító és fenomenális csak éppen nem lehet rá egy kapcsolatot építeni.

Ugyanis az igaz szerelemhez idő kell. Nem mondom, hogy gyakran úgy jönnek össze a párok, hogy nincs közöttük szerelem. Vonzódnak ők egymás iránt, tetszenek, de legfeljebb még nem szerelmesek. Nincs abban semmi rossz, ha nem úgy kezdünk neki egy kapcsolatnak, hogy halálosan bele vagyunk esve a másikba. Sokszor célravezetőbb a szeretet, mert arra lehet építeni.

 

a szerelemhez ido kell 02

 

Ugyanis egy kapcsolatot fel kell építeni és úgy aligha lehet, ha tüzes tekintettel bámuljuk egymást és naphosszat csak szeretkezünk meg a pillanatnak élünk. A tartós kapcsolat titka az idő. Mivelhogy időre van szükség ahhoz, hogy megtanuljuk egymást igazán szeretni. Kell egy pár randi meg néhány hét, akár hónap, hogy megszeressük a másikat, hogy igazán beleessünk. Mert csak így tudjuk őt megismerni. És nem baj, ha ez kissé józanabbul történik, mert úgy van még kényelmesen időnk arra, hogy eldöntsük, valóban azt a bizonyos személyt szeretnénk-e a párunknak.

 

Időre van szükség, hogy megtanuljuk elfogadni egymást úgy, ahogy van, hogy ne tíz meg húsz év múlva sírjunk azért, mert elegünk van a másik hülye szokásaiból és dilijeiből. Oké, hogy az ember változik, de sokszor ugyanazok a kiábrándító vagy idegesítő szokások már jóval korábban is megvoltak, csak épp a nagy szerelemtől nem vettük őket észre, és talán nem is akartuk. Viszont aki időt szán a másik megismerésére és elfogadására, nem fogja évekkel később azt érezni, hogy nem is ismeri a párját és hogy egy zsákbamacskával jött össze. Ellenben megtanulja azt is, mit szeret a kedvese és mit nem. Hogy mivel tud neki örömöt szerezni a hétköznapokban és hálóban egyaránt.

 

 

Ugyanúgy időre van szükség ahhoz, hogy mi magunk is megnyíljunk igazán a másiknak. Persze vannak, akiknek ez nem probléma és már az első randi után szívesen kiteregetnek mindent magukról. De ők sem éppen az átlaghoz tartoznak. A legtöbb ember már túl van valamiféle csalódáson, ami bizalmatlanná és zárkózottá tette. De alapból, senkitől sem lehet elvárni, hogy maholnap kitárulkozzon a másiknak. Szóval ehhez is idő kell, hogy megmerjük mutatni önmagunkat, hogy kik vagyunk igazából. Hogy meséljünk a múltunkról, az álmainkról, a jövővel kapcsolatos terveinkről. Meg hogy egyáltalán kimerjük mutatni az érzéseinket, ami szintén nem megy egyik napról a másikra és nem is lehet erre kényszeríteni az embert.

 

a szerelemhez ido kell 03

 

Olykor ezért okoz problémát egy kapcsolat elején az, ha az egyik fél józanabb, a másik meg már totál szerelmes. Az előbbi lassan szeretne haladni, időre van szüksége mindenhez és ezt is érzi reálisabbnak. Míg a másik azonnal felfedi a kártyalapjait, már másnap azt mondja, hogy szeretlek és egyre csak sürgeti a másikat, hogy ő is viszonyuljon így hozzá, mert akkor érzi magát boldognak, ha megkapja ezt a visszacsatolást. Tisztelet a kivételeknek, akik tudnak várni a másikra.

 

Egyik típusú ember sem lebecsülendő és mindenfajta kapcsolatnak megvan a maga szépsége és árnyoldala. De az az igazság, hogy az igaz szerelemhez és a tartós kapcsolat kialakításához, időre van szükség. Ha nem sietjük el a másik fél megismerését, az érzelmek felépítését, akkor jó eséllyel biztos alapokon fog nyugodni a kapcsolat. Egyrészt van időnk megszeretni, megismerni a másikat és ugyanazt a lehetőséget kínáljuk fel neki is. Így elkerülhető, hogy tíz év múlva nagy kínkeservesen szakítsunk vagy elváljunk. Mármint, mondjuk úgy, hogy igencsak minimalizálható ennek az esélye, hiszen semmire sincs biztosíték.

 

a szerelemhez ido kell 04

 

Mert jobb fél év után azt mondani másiknak, hogy bocsi, te mégsem az vagy, akit kereslek, vagy megpróbáltam, de nem tudom elfogadni, hogy zöld a hajad vagy imádsz énekelni a kocsiban. Lehet, hogy így is fájni fog, de még mindig kisebb lesz a golyó ütötte seb, mintha hosszú évekkel később történik meg. Ráadásul ezáltal van esélyed bőven megtalálni a neked való partnert és nem lesz az az érzésed, hogy tíz évet elfecséreltél valakire.

 

 

Sokan csinálják ezt sajnos: úgy vannak vele, most a szerelem számít, majd idővel megismerjük egymást, ráérünk! Ezért egy év után össze is házasodnak és nagyon remélem, hogy sok olyan ember van, aki azóta is boldogan is él, ám sajnos róluk kevesebbet hallottam…

 

Mint láthatod, mindennek a kulcsa az idő. Érdemes nem elsietni a dolgokat. Időt szánni a szerelem kibontakoztatására, a másik fél megismerésére és elfogadására. Időt szánni a kapcsolat felépítésére.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ezek is tetszeni fognak:

 

 Ha nem bizonyítom be, el sem hiszed, hogy szeretlek?

Pin It
Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!