Mi kell a férfinak? Mire vágynak? Na és a nők? Folyton ezt találgatjuk. Keressük, kutatjuk a válaszokat, bújjuk a netet, egymást kérdezgetjük meg próbáljuk magunktól kitalálni. Lehet, hogy nagyvonalakban még egyeznek is a kapott eredmények, de lássuk be: mind mások vagyunk. Ám amit ennél is jobban be kellene látni azaz, hogy óriási szintű elvárásokat tudunk támasztani egymás iránt úgy, hogy még együtt sem vagyunk.

 

 

elvarasok boven 01

Kép: twipu.com

 

Ez a durva. Hogy még együtt sem vagyunk, de már tele vagyunk fejben elvárásokkal. Bár önmagában véve maga az elvárás is csúnya dolog. Milyen alapon várunk el bárkitől, bármit? Arról nem is beszélve, hogy örök igazság az, hogy aki elvár, az bizony csalódik is, gyakran.

 

Mert azt „tanulta”, olvasta, hallotta, hogy a nők romantikára vágynak. Egy úriemberre, aki udvarol, aki bókol és randizni viszi. Komoly tervei vannak fele, házasságra és családra vágyik. Emellett rendelkezzen jó egzisztenciával, lehessen vele jókat beszélgetni és legyen aktív, nem pedig egy kanapéhoz ragadt lusta disznó. Ha pedig már itt tartunk, legyen igényes, adjon magára, tudja kivinni a szemetet – kérés nélkül is! – és ne anyukája legyen a szeme fénye.

 

Ezek után vajon mire vágyhatnak a férfiak? Természetesen egy olyan nőre, aki ad magára és intelligens. Napközben legyen egy angyal – esetleg jó feleség és családanya – mosson, főzzön, takarítson, a férfira támaszkodjon és ne legyen túl feminista, este pedig bújjon bele az ördög az ágyban. Nézzen fel rá úgy, mintha az Atyaúristen lenne. Lehessen vele beszélgetni, de ne sokat, legyen külön élete, hogy őt is békén hagyja, mikor a haverokkal akar lógni vagy szerepjátékozna. Mármint a neten. Anyukát pedig imádja és legyen jóban vele.

 

Mondani sem kell, hosszasan lehetne sorolni ezeket az elvárásokat, illetve kicsit szebben: útmutatásokat. Hogy mire vágyik egy pasi meg egy nő. Rendben van, de mi az, amit cserébe adnak? Miért szól több cikk arról, hogy mit akarnak, mintsem arról, hogy mit adhatnak? Egyrészt tegyük hozzá, hogy ezek a leírások olyannyira túl van idealizálva, hogy csoda lenne, ha valóban létezne ilyen nő és férfi és nemcsak a mesekönyvek lapjain. Jó, biztos léteznek, de nem minden bokorban, az biztos. Ellenben az emberek képesek változni, ha kellően motiváltak vagy ha igazán szeretnek valakit, annak képesek szívüket-lelküket odaadni kérés nélkül is.

 

 

 elvarasok boven 02

 

Gondolod, hogy te ilyen vagy? Egy ilyen tökéletes csoda, akibe azonnal beleszeretnek és kérés nélkül teljesíti minden vágyadat az illető? Pont olyan lesz, mintha az álmaidból lépett volna elő? Mivel sokan úgy vannak vele, előbb teljesítsen a másik, azután majd ő is belead valamit a kapcsolatba. Már aki hajlandó erre és nem érzi azt, hogy ő így is túl tökéletes, jó a másikhoz.

 

Tehát: elvárásaink bőven vannak, de hajlandóság, hogy adjunk is cserébe, az alig-alig. Tisztelet a kivételeknek.

 

Csakhogy túl sokszor hallani válásos meg megcsalásos sztorikat. Szakítottak, elváltak, mert ellaposodott a kapcsolatuk, mindketten beletojtak. A nő mindig a pasit hibáztatta, míg magát felmentette minden alól. Vagy épp fordítva.

 

Kiderült, hogy a pasi szajhához jár. Mindjárt meg is lett kövezve, hogy a szemét disznó, hogy tehetett ilyet. Meg se kérdezik, hogy miért tette? Annyira magától értetődő, hogy egy féreg, az asszony meg megadott neki mindent. Pedig sokszor ennek épp az ellenkezője derül ki. A feleség elhanyagolta a férfit és nem csak szexuális téren, mert ez az első, ami az eszünkbe jut. De nagyon sok férfi keresett már vigaszt más nő karjaiban azért, mert szeretetre és törődésre vágyott. Lássuk be, ez már bizony nőkkel is előfordult már, ők sem kivételek. Mindennek a tetejében arra is volt már példa, hogy bár szexre fizették be magukat, valójában csak beszélgettek, mert annyira elhanyagolva érezték magukat lelki szinten.

 

elvarasok boven 03

 

Természetesen ez attól még nem ok a megcsalásra, nincs rá mentség, disznó dolog. De igenis meg kellene kérdezni az ilyen férfiakat, nőket, hogy miért tettek, amit tettek. Mit hiányoltak a kapcsolatukból, amiért máshoz mentek. Nem kaptak figyelmet, szeretetet, törődést vagy igen, szexet. Valószínűleg szóvá tették, igyekeztek türelmesek és megértőek lenni, mert szerencsére azért ritka az, hogy valaki az első bökkenőnél, pofáraesésnél egyből megcsalásra adja a fejét. Több hónapnyi vagy akár évnyi elutasítás után döntöttek úgy, - vagy adták be a derekukat a csábítónak - hogy félrelépnek. Mivel igen, a hűség döntés kérdése.

 

Összefoglalva: hacsak nem perverz és a beteg vágyait akarta mindenáron máson kiélni, nem notórius hűtlenkedő, akkor azért fordult máshoz, mert valamit nem kapott meg otthon. Vagy nem kap. Ugyanis manapság annyira lefoglal bennünket a karrierépítés, a pénzhajhászás vagy egyes nőket a gyereknevelés, hogy megfeledkezünk a társunkról, a szerelmi életünkről így talán az sem tűnne fel, ha megcsalna bennünket. Igaz, akik nem betegesen féltékenyek, nem is keresik a jeleket mert megbíznak a partnerükben. Viszont, ahogy ezt se szúrnák ki, úgy azt se, ha a kedvesünk elhidegülne tőlünk.

 

Sokkal, de sokkal jobban oda kellene figyelni egymásra. A testi és a lelki igényeire is. Ez lenne a kulcs és nem az, hogy azt nézzük, mit kaphatunk, hogy olyat találjunk, akivel kész főnyeremény lesz az élet. Ha csak az számít, hogy a párod a lehető legtökéletesebb legyen vagy te majd azzá „teszed”, akkor valahol a te kapcsolatod is halálra van ítélve. Amíg csak a saját igényeidet nézed, nem fogod meglátni az övéit. A szerelem és szeretet után az empátia és a kompromisszumok fűzhetik össze igazán a kapcsolatot.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ezek is tetszeni fognak:

 

Csak mert a feleséged vagyok, azt hiszed, jogod van azt tenni velem, amit akarsz?!

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!