A kapcsolatok egyik legcsodálatosabb, és legizgalmasabb része az első év, amikor még rózsaszín ködben csak a másikra tudunk gondolni, alig várjuk, hogy láthassuk. Minden egyes percet vele akarunk tölteni, mindent tudni szeretnénk. Olyan, mint egy házassági fogadalom „jóban - rosszban”. Akár egy tündérmese vagy bármelyik romantikus film, melyeket élvezettel, és vágyakozva néztünk idáig.

kép: unsplash

Előre tervezzük már a kapcsolat jövőjét, látjuk magunk előtt a boldogság minden egyes pillanatát.

A romantikus együttléteket, virágokat, figyelmességeket, az illatát, a kedves szavait, minden egyes rezdülését, és lélegzetvételét.

Szívünk hevesen dobog, gyomrunk görcsbe rándul, amikor velünk van, vagy rá gondolunk. Ezek a legszebb hetek, hónapok jobbik esetben évek.

Az igazi kihívás csak akkor érkezik, amikor mindez szétesik, alapjában véve megváltozik a kapcsolat, teljesen más szemszögekből is látjuk a partnerünket. A teljes valóságot, megismerve minden egyes szokását, és gondolatát.

Eljön az a pont, amikor nem biztos, hogy egész nap a párod nyakán szeretnél lenni, lehet, hogy bizonyos szokásai, már nem tűnnek olyan szépnek. Ez nem azt jelenti, hogy nem szereted többé, csak visszatérsz a normális életedhez, barátaidhoz, munkádhoz.

Ilyenkor kerülnek elő a melegítők otthon, már nem sminkeled úgy magad, megmutatod magad teljes valódban, fáradtan, stresszesen hitelesen. Nem lehet azt bizonygatni, hogy minden tökéletes, és természetesen lehetnek viták is. Kimondhatod, mit érzel, mi bánt, most már másképpen látod a világot. Többet megosztunk a partnerünkkel. Megtanuljuk, hogy egy kapcsolatért tenni kell, ami sokszor lemondásokkal jár, hiszen már nem a lángolás és vágyak tartanak össze, hanem hogy hajlandóak vagyunk tenni egymásért a kapcsolatunkért.

Már nem csupán lenyűgözni akarjuk a világot, a családunkat, szeretteinket, hanem tenni is akarunk érte. Meg akarjuk mutatni önmagunkat. Arra vágyunk, hogy úgy fogadjanak, és szeressenek minket, ahogyan vagyunk. Ha ez sikerül, a kapcsolatunk egy új szintre lép. Bizalommal telve, és egymásra építve. Elfogadva önmagunkat, és a partnerünket is teljes formájában, hibáival, és figyelmességeivel egyaránt.

Amit ne felejtsünk el, és nagyon sokat írunk róla, hogy nagyon fontos a kommunikáció, a megértés a kapcsolatokban, hiszen ezek nélkül nem tudnának fejlődni, és a hirtelen lángolás után egyszerűen megszakadna a kapcsolat.