Ez se mindennapos történet. Virág férje nagyjából tíz évvel ezelőtt ment először külföldre dolgozni. Németországban kapott állást az építőiparban. Mivel nagyon jól fizetett és szép lassan felépítették a vágyott életüket, elenyészőnek tűnt mellette a több, mint ezer kilométeres távolság és hogy néha csak egy-két, olykor pedig három havonta találkoznak. A pénz mindenért kárpótolta őket, még azután is, hogy megszületett első gyermekük. Ám a családi idill véget ért azután, hogy Virág megtudta, férjének van egy másik családja is.

 

 

masik csaladja van 01

 Kép: yahoo.com

 

Az első két évben nagyon zavart, hogy Gábor külföldön dolgozik. Mindig azt beszéltük, hogy miután meg lesz a pénz az esküvőre, a saját lakásra meg az új ajtóra, abbahagyja és végleg hazajön. Meg lett mindhárom, majd megszületett a kisfiúnk. Akkor kint éltem három évig Gáborral, de azután hazaköltöztünk, mert azt beszéltük meg, hogy a gyerek járjon itthon óvodába. Hiszen amíg kicsi, nem érzi annyira az apja hiányát. Hazajön, ha nagyobb lesz. Az volt a további érv a külföldi munka mellett, hogy teremtsünk meg mindent a gyerek számára. Ám Ivánka hat éves lett, de addigra valahogy megszoktunk ezt az életet és nem jött szóba, hogy Gábor költözzön végleg haza. Tény, hogy jó életünk volt, sokat számított az a pénz, amit hazahozott.

 

 

Meg aztán így mindig nagy volt a szerelem. Mikor itthon volt egy-két, néha három hónapig és olyankor minden nagyszerű volt. Olyanok voltunk, mint egy boldog család. Persze, sajnáltuk, mikor elment, de addig is remekül megvoltunk és szinte minden nap beszéltünk telefonon vagy váltottunk pár üzenetet a neten. Az ünnepek körül voltak csak összezörrenések, mert néha nem tudott velünk lenni húsvétkor vagy karácsonykor, legfeljebb előtte-utána. Persze meg kellett értenem, hogy ha egyszer dolgoznia kell, nincs mese, de attól még bosszantott, hogy a jeles napokon nem tudott velünk lenni. Eszemben sem volt, hogy megcsal vagy hogy másik családja lenne. Igen, hallottam már ilyenről, olvastam róla a neten meg a tévében is láttam, de az életben nem gondoltam volna, hogy megtörténhet velem.

 

Aztán egyszer egy férfi kopogtatott az ajtómon. Azt mondta Gábor kollégája, együtt dolgoznak külföldön. Mondtam neki, hogy a férjem nincs itthon, de erre azt felelte, hogy velem szeretne beszélni. Azt hiszem, nem leszek képes elfelejteni azt a napot. Már hónapok óta rágódott azon, hogy eljöjjön-e vagy sem, de úgy érezte, nem fair az, amit Gábor csinál. Bizonyára nem tudsz arról, hogy van még egy családja Frankfurtban és mutatott pár képet egy harmincas éveiben járó nőről, - tíz évvel vagyok nála idősebb – és az egyébként gyönyörű magyar nő kezében egy kisbaba volt. A férjem gyereke.

 

masik csaladja van 02

 

Teljesen lemerevedtem. Nem hittem el. Először azt hittem egy tréfa. Utána arra gondoltam, haragszik a férjemre és így akar vele kitolni. A kép, amin a nővel ölelkezik meg csókolózik csak a számítógépes technika műve lehet. Csak az járt a fejemben, hogy ez velem nem történhet meg. A férjem szeretem, sose tenne velem ilyet.

 

Megkértem a férfit, hogy távozzon. Amint kitette a lábát, hívtam a férjemet, hogy jöjjön haza azonnal.  Akkor szembesítettem őt. Kértem, hogy mondja azt, hogy ez egy rossz vicc. Vagy haragszik rá a kollégája és be akarta feketíteni. Nem tette. Bevallotta, hogy négy éve megismerkedett egy magyar nővel odakint, egymásba szerettek és pár hónapja született egy kisbabájuk. A nő azt akarta, hogy elvegye, de azt mondta, hogy ő nem vágyik házasságra és csak így úszta meg, hogy kiderüljön az igazság.

 

Éveken át a szemembe hazudott. Nem tisztelt, nem becsült. Megcsalt. Ezek is fájdalmasan érintettek. Porig voltam alázva. Nőként semmivé lett az önbecsülésem. Elvesztettem a házasságba, a családba, a férjembe vetett hitemet és bizodalmamat. De a le a kalappal előtte. Nagyon ügyes volt. Végig képes volt úgy ügyeskedni-sakkozni, hogy ne tudjunk egymásról a másik nővel. Direkt olyankor írt, hívott, mikor a másik nem volt a közelben. Ezért nem tudott néha hazajönni az ünnepekkor, mert olyankor a másik családjával volt. Lazán képes volt összeegyeztetni a két életet, amit él. Én meg mindig mindent elhittem neki!

 

Természetesen tudni akartam, miért. A távolság volt a gond? Az is. A szex hiánya? Az is. Bár állítólag nem csalt meg mással, csak azzal a nővel. Elhidegült tőlem a távolság miatt? Nem, ő mindig szeretett, de egyszerűen beleszeretett abba a másikba is, akit odakint ismert meg. Nem tehet róla. Kérdeztem: akkor miért nem választottad végleg őt? Miért kellett átverni? Nem tudja, ez tűnt neki logikus lépésnek, mert mindkettőnket szeret és egyikünkről sem akart lemondani. De tisztában van azzal, hogy milyen szar alak és mekkora disznóságot követett el.

 

masik csaladja van 03

 

Ultimátumot adtam neki. Vagy én vagy ő, de nem lehet egyszerre két családja. Nagyon sajnálom a kisbabát, hiszen nem tehet semmiről, de választania kell, mert nem fogok belemenni ebbe, hogy így éljünk. Viszont nem hagytam, hogy tovább hülyítse a másik nőt. Elvártam, hogy kimenjen hozzá és elmondja neki az igazat vagy én teszem meg. Utána döntse el, melyikünket választja.

 

Én addig átköltöztem anyámhoz. Megvártam, amíg kimegy. Talán itt rontottam el végleg a dolgokat és szabályosan a másik nő karjaiba löktem. Bár fogalmam sincs, hogy képes lettem volna-e újra megbízni benne. Talán csak a gyerek miatt maradtunk volna együtt.

Ugyanis felhívott videochaten és azt mondta, hogy a nő megbocsát neki. Őt választotta. Egy héttel később hazajött a cuccaiért, én addig beadtam a válókeresetet. Eszemben sem volt küzdeni érte. Könyörögni meg kérlelni. Győzött a fiatalabb, győzött külföld, győzött a kisbaba. Ha a nőnek így kell, akkor csak tessék, vigye. Nekem nem kell egy ilyen hazug ember. Lehet, hogy csak a kicsi miatt döntött így a nő, nem érdekel. Már túl vagyok rajta. Ez amúgy is egy többéves sztori már. Nem mondom, hogy nem fáj, azt se, hogy egészen túltettem magamat rajta. De szépen elváltunk és két-három havonta látja Iván az apját. Nem gyűlölöm őt, de mélyen megvetem, a nőt pedig csak sajnálni tudom. Igen, van még bennem egy kis harag és sértettség, de legalább már fájdalom nincs. Új életet kezdtem és remélem, találok majd egyszer egy megbízható társat. Ám az első és legfontosabb most az életemben a fiam.

 

Virág történetét meséltük el.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Utálom, hogy mindig a férjemtől kell pénzt kérnem!

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!