Több olyan nővel beszélgettem, akik évekig voltak szeretők, azaz nős férfiak partnerei.
kép: freepik
A megkérdezett hölgyek egyöntetűen azt mondták, mikor megkérdeztem, hogy miért volt jó szeretőnek lenni azt felelték: azért, mert ők csak a jót kapták a partnerüktől. A legtöbb férfi, illetve nő, aki szeretőt tart, lényegében partnerénél kapja meg a pozitív visszajelzéseket, amelyre bizony egy felnőtt férfinak is szüksége van, nemcsak a nőknek, akármit is mutassanak kemény, kőszikla jellemükből az erősebbik nem példányai.
Amikor a volt-szeretőket kérdeztem, akik mégiscsak amolyan hiánypótló státuszban álltak, azt mondták, hogy szerelmesek voltak a férfiba, így ezt ők akkor és ott nem így élték meg. Voltak persze olyanok is, akik nem voltak szerelmesek. Nekik tökéletesen jó volt minden úgy, ahogy volt. Bonyolult volt az életük, a munkájuk. Esetleg ők maguk is férjnél voltak, így nagyon nem zavarta őket ez a felállás. Számukra ez volt akkor abban a pillanatban az ideális szexuális kapcsolat. Így voltak boldogok és így érezték jól magukat. Miért is ne?
Izgatottan várták a találkozásokat, a lopott órákat, elmondásuk szerint volt egy romantikus bája az egész szituációnak. Nem kellett megfelelni, izgulni. Nem volt vita, sem felelősség. Mindenki tudta, mire számíthat. Egy forró, vad románcra, egy kis izgalomra, egy kis kikapcsolódásra. Egyszerűen csak ki akartak szakadni a mókuskerékből. A mindennapok harcos küldetésiből, a küzdelmekből, a feszültségből.
Ez egészen addig működőképes is, amíg rá nem döbben a szerető a státuszra. Ritkán, de előfordulhat, hogy az egyik fél mégis csak többet akar, esetleg tényleg szerelmes lesz. Ez aztán alapjaiban tudja megrengetni ezt a fajta kapcsolatot. Vajon mit is tesznek ilyenkor a férfiak?
Ilyenkor kerül képbe a hitegetés, mert abból is egyöntetűen jutott a hölgyeknek. „Romokban a házasságom, veled akarok új életet kezdeni! Csak téged szeretlek, elhagyom a feleségem.” Ezek és hasonló mondatok nem ritkák, ám általában semmi sem valósul meg belőlük, hiszen mindez csak egy megállapodás, szóban. Amikor az egyik fél szerelmes lesz, az felborítja az egész románcot, akár meg is keserítheti az egyik fél életét, és sosincs jó vége. Az viszont biztos, hogy nagyon hamar vége lesz.
A szerelmes félnek megváltoznak az érzései. Nem látja át a szabályokat többé. Teljesen megváltozik a hozzáállása.
Amikor szükség van rá felhívják, ámítják, majd eldobják. Persze előfordul, hogy valaki tényleg elhagyja a családját a szeretője miatt, ami erkölcsileg korántsem megkérdőjelezhetetlen, ám ez az esetek kis százalékára igaz.
Sokan bonyolódtak már ilyen zűrös ügyekbe, viszont tudnod kell, hogyha nem tartod be a szabályokat, akkor a végén megégeted magadat és abba sem árt belegondolnod, hogy hogyan éreznél, ha te lennél a feleség, mert te az a bizonyos “másik nő vagy”! Viszont ha ezt diszkréten tudjátok kezelni, és mindkét fél tartja magát a megbeszéltekhez, esetleg pont ettől lesz jobb a magatartása vagy kedvesebben fog bánni az emberekkel, akkor miért ne?
Léteznek olyan párkapcsolatok, amelyek teljesen nyitottak, és a férj illetve a feleség is elfogadja azt, hogy a párja egy másik partnerrel él át szexuális kalandokat, amelyeket esetleg pont Ő nem is akar kipróbálni.
