álmodozás

Nagyon sokáig álmodtam. Az álmomban az emberek kedvesek, törődőek, szeretetteljesek voltak. Álmomban létezett a jóságos keresztanya, a herceg, és hogy a jó mindig elnyeri a méltó jutalmát. A világ egy biztonságos, boldog, fényes helynek tűnt. De annyi pofont kaptam, hogy kénytelen voltam felébredni.

tökéletesség

A társadalmunkat és azon belül is az emberek szívét-lelkét mérgezi ez az utálatos szokás: a tökéletesség hajszolása. Tökéletesnek akarnak mutatkozni a munkahelyükön, a párjuk, a barátjuk, de még a családjuk előtt is. Megszállottan dolgoznak azon, hogy a tökéletesség pompájában ragyogjanak. De honnan ez a szörnyű kényszer, hogy mindenáron tökéletesnek mutatkozzanak?

megpróbál

Szinte mindenki beleesik egyszer-kétszer ebbe a csapdába: megpróbálom. Megpróbálok pozitívan gondolkodni. Megpróbálom nem a szívemre venni. Megpróbálok megtanulni. Megpróbálok beszélni vele. Oké. A kérdés csupán az, hogy ebből mennyi a valódi cselekedet? Hányan változtatták a próbálkozást cselekvésre?

kommentkultúra

Tisztelet a kivételnek. Ugyanis hála az égnek vannak, akik képesek még igényesen megfogalmazni a véleményüket. Soha nem az jelenti a probléma, a kellemetlenség forrását, hogy valaki kinyilvánítja a véleményét, hanem az: ahogy teszi. Korábban is létező probléma volt a kommentkultúra hiánya, de manapság már egyenesen háborús övezetté válik egy-egy közösségi oldal vagy poszt.

agymosás

Nem lehet mindig a szerelemről, a boldogságról, önmagunk kereséséről, a depiről meg a többi szokásos témáról írni. Úgyis mindig ugyanaz folyik a csapból. Kell, hogy neki valaki belerondítson a virágos kertbe. Olykor szükséges a kíméletlen őszinteség, a nyers vélemény, pláne olyan aktuális témában, mint amilyen most ez a járvány meg a hozadéka.

Semmi és senki sem elég jó

Felgyorsult világot élünk és teljesen más értékeket tartunk fontosnak. Ma már mindenki a tökéletességre hajt. Legyen tökéletes a külseje, az élete és természetesen a párkapcsolata is. Mindenből a legjobbat akarjuk magunknak, méghozzá azonnal. És miközben csak az elképzeléseink megvalósítására figyelünk, mindent és mindenkit félredobunk, mert senki és semmi sem elég jó.