Tomor Anita 2015-ben robbant be köztudatba és óriási népszerűségre tett szert első könyvével, ami az Álmodtam már Rólad címet viseli. Anita regényeket és mesekönyveket ír, amellett, hogy feleség és két gyerkőc anyukája. Nemcsak regényeinek köszönheti népszerűségét, hanem annak is, hogy kimondottan közvetlen, barátságos, megnyerő személyiség.

 

 

tomor anita 01

 

A népszerű írónő és egyben világutazó – hiszen Anita családjával imád utazni – mesélt nekünk magánéletéről és beavatott bennünket regényei kulisszatitkaiba:

 

A férjed és a gyerekeid, hogy élik meg, hogy ennyire sikeres, híres és népszerű vagy? Nehéz egyszerre lenni feleségnek, anyának, írónőnek?

 

Szerintem örülnek neki, bár ami azt illeti, én nem is igazán tartom magam annyira híresnek és népszerűnek. Mindig nagyon meglepődök, ha felismernek az utcán, vagy ha telefonon keresek valakit és a vonal másik végén rákérdeznek, hogy csak nem Tomor Anitával, az írónővel beszélek. Ezek új szituációk számomra. Hihetetlen jó érzés megélni őket, és ezzel szerintem a családom is ugyanígy van. Hogy mennyire nehéz összeegyeztetni a magánéletet az írói léttel? Néha jól, máskor meg nehezen. Szerencsére a férjem rengeteg mindenben segít és támogat. Sokszor előfordul, hogy a dedikálásokra is elkísér, sőt, van, hogy a gyerekek is jönnek velünk. Igyekszünk kihasználni minden alkalmat és időt arra, hogy együtt legyünk. Amikor leadási határidőm van, szerintem akkor a legnehezebb nekik, mert olyankor éjjel-nappal a kéziratban élek. Olyankor tudok a leginkább és a legjobban elmerülni a történetben, akkor valahogy csak fizikailag vagyok jelen otthon, képzeletben mindig az adott regényem helyszínén járok és ez nyilván érződik.

 

tomor anita 02

 

Előfordult már veled, hogy besokalltál? Mikor soknak érezted a szoros határidőket, a sok munkát, a családi életet? Ha igen, akkor mit tettél? Hogy vezetted le a feszültséget?

 

Szerintem mindenkivel előfordul néha, hogy úgy érzi, túlnőttek rajta a feladatok. Nekem mostanában egyre gyakrabban van ilyen időszakom. Szeretnék mindenkinek időben válaszolni a levelére, kérésére, kérdésére, kommentjére, de sokszor be kell látnom, hogy ez lehetetlen. Szinte minden nap szembesülök vele, hogy mennyire kevés a 24 óra egy nap. Rengetegszer előfordul, hogy eltervezem, hogy ma írok, vagy ezt és azt csinálom, és aztán beözönlik tengernyi más tennivaló és feladat. Néha olyan jó volna, ha az élet nem folyton rohanás és az idővel való macska-egér harc lenne. Gyerekkoromban emlékszem, folyton azt gondoltam, milyen lassan telnek a percek, most meg azt gondolom, inkább túl gyorsan, sőt megállíthatatlanul szalad előre az idő. Ha ki szeretnék kapcsolódni, akkor elmegyek kirándulni a családdal, vagy utazunk egyet, talán az tud minket a legjobban kikapcsolni. Olyankor tényleg olyan, mintha kicsit behúznánk a kéziféket, és megálljt parancsolnánk az időnek.

 

A Helló újra, kedves exem! kapcsán felmerült bennem a kérdés, hogy veled is előfordult már, hogy újra összejöttél az exeddel? Általánosságban véve: szerinted jó ötlet az ilyesmi? Van értelme?

 

Még soha nem tették fel nekem ezt a kérdést. Pedig írtam egy könyvet Helló újra, kedves exem! címmel. A válaszom egyébként az, hogy nem. Még soha nem történt meg velem, hogy újra összejöttem volna az exemmel. Éppen ezért fogalmam sincs, hogy jó ötlet-e vagy sem. Én csak kitaláltam egy jó kis történetet arról, hogy mi lenne, ha mégis megtörténne egy hasonló szituáció, azt hogyan élnék meg a szereplők. Egyébként én magam is imádom ezt a történetet, sokszor van, hogy leemelem ezt a regényemet a polcról és újra elolvasom. 

 

Mi volt életed legromantikusabb pillanata? Vagy legalábbis az egyik?

 

Amikor a férjem megkérte a kezemet. Emlékszem, szakadt az eső, ő mégis sétára invitált a Millenáris Parkba, pontosan oda, arra a helyre, ahol anno egyetemista korunkban megismerkedtünk. Letérdelt előttem és megkérte a kezem. Ezt a pillanatot szerintem soha nem felejtem el.

 

tomor anita 05

 

Az oldaladon azt írtad, szeretsz merész és őrült dolgokat kipróbálni. Mi volt eddig a leghajmeresztőbb dolog, amit kipróbáltál?

 

Elrepülni a világ másik felére gyerekekkel első hallásra elég hajmeresztőnek tűnik. Számomra ennél azonban sokkal hajmeresztőbb volt, amikor Hawaiin arra adtuk a fejünket, hogy elmenjünk egy helikopter túrára is úgy, hogy közben nagyon félek a repüléstől. Az biztos, hogy az egy hatalmas és egyben őrülten jó élmény volt.

 

A nemrégiben megjelent Sugar Daddy kapcsán érdeklődnék, hogy a főszereplők teljes mértékig a fejedből pattantak ki, vagy valóságos személyekről mintáztad őket? Ismersz olyat, aki ilyen kapcsolatban van?

 

 

Soha nem írok valós személyekről. Lily és Logan, a Sugar Daddy című regényem két főszereplője is teljes mértékben a fejemből pattantak ki. És még csak nem is ismerek olyan személyt, aki tényleg sugar daddy, a szó legszorosabb értelmében. Egyszerűen csak eszembe jutott egy ötlet, hogy mi lenne, ha úgy találkozna egy nő és egy férfi, hogy a férfi meghall egy beszélgetést, amelyben megtudja, hogy a lánynak, akit első ránézésre is nagyon vonzónak talál, anyagi gondjai vannak. Alig tudja fizetni a tandíját a jogi egyetemen, és a pasi pedig felajánlja neki, hogy lesz a sugar daddyje. A történet pikantériája, hogy bár a cím alapján bizonyára mindenki szaftos kis történetet vár, az igazság az, hogy ebben a regényben a várakozásokkal ellentétben soha nem lesz a férfi a lány sugar daddyje. Logan pedig kitartóan próbálkozik Lilynél, és éppen ettől lesz ez egy szuper kis történet arról, hogyan hódítja meg mégis ez a férfi a lányt, és hogyan szeretnek végérvényesen egymásba.

 

tomor anita 03

 

Neked személy szerint mi a véleményed az ilyen sugar kapcsolatokról? Szerinted valóban van igény az ilyen jellegű kapcsolatra? Lehet ez alap a társadalomban? Egy átlagos nő, aki belemegy egy ilyen kapcsolatba, az már prostituáltnak számít?

 

Biztosan van igény rá, különben nem lenne ennyire népszerű téma manapság. Azt viszont nem gondolom, hogy egy átlagos nő, ha belemegy egy ilyen kapcsolatba az már prostituált lenne. Mindenkinek joga van eldönteni, hogy számára mi a legjobb. Ha valaki egy olyan kapcsolatban érzi jól magát, illetve olyan kapcsolatra van szüksége, amelyben megállapodnak erről arról és nem feltétlenül az érzelmekről, sokkal inkább anyagi oldalról közelítik meg a dolgokat, azzal kapcsolatban én nem mondhatok és nem is szeretnék mondani ítéletet. Az az ő magánügyük, az ő életük. A lényeg szerintem az, hogy mindenki jól érezze magát és boldog legyen. A többi nem számít.

 

Mi a következő úti célod? Csak nyaranta utaztok vagy év közben is van olyan, hogy gondolsz egyet, felkapod a családot és mentek? Illetve a helyszíneket te választod vagy ők is szoktak javasolni?

 

Nem csak nyaranta utazunk, de a gyerekek miatt eléggé kötöttek vagyunk az iskolához. Csupán a szünetekben tudunk hosszabb időre elutazni. Ezeket a szüneteket viszont szeretjük kihasználni. Imádunk világot látni. Szerintem ezzel a gyerekek is ugyanígy vannak, hiszen ebbe szoktak bele. Nekik már egyáltalán nem furcsa, hogy megpakoljuk a bőröndöket és elindulunk a reptérre, vagy beszállunk a kocsiba, és nekivágunk a hegyeknek. Eddig mindig nagyon előre tervező voltam, viszont az utóbbi fél évem nagyon sok munkával telt, és egyszerűen még nem volt időnk azon gondolkodni, merre is menjünk. Most Kanada jött szóba, de ez lehet, hogy holnapra megváltozik és végül Japán vagy a Balaton lesz belőle.

 

Mondanál nekünk néhány szót a készülő új regényedről? Mit olvashatunk tőled legközelebb?

 

Idén júliusban fog megjelenni az első regényem, az Álmodtam már rólad és a Még mindig rólad álmodom folytatása Most már együtt álmodunk címmel. Ebben a könyvemben ismét Ázsiába, Kambodzsába és azon belül is egy fiktív helyszínre kalauzolom el az olvasókat. Remélem, ez a harmadik rész is nagyon fog tetszeni nekik, már csak azért is, mert tele lesz szerelemmel, szenvedéllyel, izgalommal, meglepetéssel és váratlan fordulattal. Idén novemberben pedig egy új történettel jelentkezem majd, melynek a címe Irány Hollywood! lesz. Ebben a regényben a filmes világot fogom egy kicsit közelebb hozni az olvasókhoz. Magyar helyszínek is lesznek a könyvben, és persze elutazunk majd Kaliforniába, azon belül Los Angelesbe is. Azt már most megígérhetem, hogy nagyon izgalmas lesz.

 

tomor anita 04

 

Van valami üzeneted az olvasóid számára?

 

Nem tudom eléggé megköszönni, hogy vannak nekem, hogy írnak és támogatnak nap mint nap. Hihetetlen sokat jelent a figyelmességük. Hálásan köszönöm, hogy olvassátok és így szeretitek a könyveimet. Remélem, még sok-sok izgalmas történettel meg tudlak lepni benneteket. A WMNO olvasóinak pedig külön köszönöm a figyelmet, azt, hogy elolvastátok ezt az interjút. Remélem, aki még nem olvasta a könyveimet, kedvet kapott hozzájuk! Bármelyik könyvem is legyen az első, amit majd a kezetekbe vesztek, kívánom, hogy azonnal rabul ejtsen és lebilincseljen majd benneteket!

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

„Nagyon sokáig dolgoztam az éjszakában.” – Interjú Csabai Márk krimiíróval

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!