múltad rabja

A múlt néha a minden, a jelen pedig a tripla semmi, ha pókert játsszunk az élettel, akkor valószínűleg így lehetne helyesen megfogalmazni. De a valóság nem egy kártyajáték; nem lehet ki-, és beszállni az ember kénye-kedve szerint. Nem húzhatod magad után a másikat, mint egy rongybabát, és nem is lökheted félre, ha neked éppen nincsen rá szükséged.

gaslighting

„Nem vagyok bolond.” – kezdte ezzel Amália. Bár úgy tűnt, mintha inkább magát szeretné erről meggyőzni. Nem bolond. Nem ment el az esze. Habár a férje azt állítja. Ezt próbálja vele elhitetni. Amit tesz, az nem véletlen a műve: szándékosan igyekszik elhitetni a feleségével, hogy elmentek neki hazulról.

felelősség

Rengetegen nem akarnak felelősséget vállalni. Sem a tetteikért, sem a döntéseikért. Vagy egyáltalán azért, ahogy élnek. Könnyebb a homokba dugni a fejüket és semmiről sem venni tudomást. De ugyanilyen könnyű magukra kapni az áldozatszerepet is és mást hibáztatni.

A félelem börtönében élün

Mindenki fél. Nemcsak olyanoktól, mint a halál, a háború vagy az olyan láthatatlan fenyegetések, mint egy vírus. Talán jobban félünk az olyan dolgoktól, mint a szeretetmegvonás, a boldogtalanság vagy, hogy valamilyen korlátok közé szorulunk és emiatt nem élhetünk teljes életet. Ezért rettegünk a munkahely elvesztésétől, a pénzhiánytól, a balesetektől, hogy valami olyan történik velünk, ami lekorlátoz és nem élhetünk boldog, teljes életet.

zerepet játszani

Bemész a munkahelyedre és eljátszod, hogy mindenkit te vagy Buddha meg Jézus keveréke és mindenkit szeretsz. Minden kollégával kedves vagy, pedig a legtöbbjüket szíved szerint szembeköpnéd, mert gyűlölöd őket. A barátaid előtt mindig lazának mutatkozol, bulizósnak, bevállalósnak, holott inkább egy csendes, visszafogott lélek vagy. A párod azt hiszi, hogy boldog kedvese vagy és imádod azt, amit minden este csinál az ágyban, pedig valójában a hideg ráz tőle. És még boldogtalan is vagy. De ez egyedül a te titkod.