Bizonyára téged is bántottak már meg. Ugyan, kit nem? Egyesek végigszenvedték a gyerekkorukat, az iskolás éveiket vagy hazudtak nekik, átverték, kihasználták, megcsalták őket. Számos olyan dolog történhet velünk egy nap, ami sérelmet, dühöt okoz, megbánt. Ilyenkor kellene megbocsátani önmagunk és akár a kapcsolatunk miatt. De miért olyan baromi nehéz?

 

 

nehez megbocsatas 01

kép: unsplash

 

Egy rendkívül összetett dolog a megbocsátás. Annyit biztosan tudunk róla, hogy életünk elengedhetetlen része. Akkor élhetünk igazán boldog, teljes, felszabadult életet, ha nem cipeljük a terheinket. Megbocsátani tehát elsősorban önmagunk miatt kell és csak utána lehet gondolni egy kapcsolatra is. Hogy meg kell tenni a szülőkkel való kapcsolatért, a barátságért vagy a párkapcsolatért. Már ha igazán akarjuk.

 

Ugyanis mindig két út nyílik meg számunkra: megbocsátunk vagy nem. De ha nem, az bizony a kapcsolat végét jelentheti és akár a lelki békénkét is.

 

Ezért az mondható el, mindenképpen érdemes megbocsátani és elsősorban magunk miatt. Hogy ne rágjuk, emésszük, kínozzuk magunkat hosszú hetekig, hónapokig, akár évekig. Ugyanis az ilyen jellegű stressz, a harag csak kikészít bennünket, számos egészségügyi veszélyt rejt és akár depresszióhoz is vezethet.

 

De hogyan bocsássunk meg? Vannak, akiknek igazán nem kell sok hozzá. Kimondottan irigylésre méltóak azok, akik azt mondják: nem történt semmi. Fátylat rá. Egyesek nagyon lazán képesek megbocsátani és továbblépni. Bár lássuk benne, ez azért csak függ a sértés mértékétől is. Rendben van, hogy valaki pikk-pakk meg tudja bocsátani, ha a megkérdezése nélkül vették fel a ruháját, de azt is, ha egyenesen meglopják? Az pedig személyenként eltérő, kinek, mi a sértő, a bántó, ami haragot ébreszt benne.

 

nehez megbocsatas 02

 

Át kell gondolni egy nyugodt pillanatunkban, hogy amit tett, miért tett-e. Vannak-e enyhítő körülmények. Ha meg akarjuk őt érteni, meg is fogjuk. Fontos-e nekünk annyira, hogy megbocsássunk neki. Egyáltalán azt is át kell gondolni, nem-e mi magunk csináltunk a bolhából elefántot, valóban ért-e akkora sérelem, hogy hetekig haragot tartsunk. Ez a vizsgálódás ugyancsak segíti a megbocsátás folyamatát.

 

Ami a megbocsátáshoz mindig elengedhetetlen, hogy halljuk a bocsánatkérést. Hogy tudjuk, az illető megbánta, amit tett és sajnálja. Belátja, hogy hibázott. Ismerje el, hogy fájdalmat okozott. Erre mindenkinek szüksége van. Épp ezért, ha ez elmarad, az egyértelműen nehezíti a megbocsátás folyamatát. Ami igenis egy hosszú és olykor nehézkes folyamat. Hiszen rendben van, hogy nyitottak vagyunk rá, de mégsem egyik pillanatról a másikra és nem is lehet ezt senkitől sem elvárni. Nem lehet siettetni, hiszen újra meg újra az eszünkbe jut, csalódtunk, elveszett a bizalmunk, szembe kell néznünk a történtek okozta következményekkel. Úgy is lehetne mondani: fel kell dolgoznunk.

 

Persze, nem egészséges a haragtartás és valóban jobb úgy lefeküdni este, hogy nincs harag a szívünkben, ám ez nem megy csettintésre. A harag és a neheztelés tönkre teheti a testet és a lelket, de ez ritkán motiválja az embereket. Az viszont igen, ha látja a másik fél igyekezetét, hogy helyreállítsa a kapcsolatot.

 

nehez megbocsatas 03

 

Emellett a megbocsátás csak úgy működhet, ha igazán készek vagyunk elengedni a sérelmeinket, a fájdalmunkat. Ha már nem akarunk minden nap a sebünkben turkálni és fenntartani a sértett, az áldozat szerepét, hanem meg akarunk gyógyulni. Nem kívánunk tovább ragaszkodni a szerepünkhöz, a sebeinket nyalogatni, a sérült egónkat ápolni.  De ehhez meg is kell hozni a szükséges döntést, hogy önmagunk és a kapcsolatunk végett dolgozni fogunk a megbocsátáson.

 

Mindehhez pedig idő kell. Nem lehet sem önmagunktól, sem pedig mástól elvárni, hogy a megbocsátás egy nap alatt történjen. Attól még, hogy ez nem megy egy nap alatt, nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem is vagyunk rá képesek és hagyni kellene az egészet. Az más kérdés, hogy ezt az időt érdemes a saját érdekünkben lerövidíteni, amennyire tudjuk, hogy mielőbb visszatérhessünk a békés állapotunkhoz.  

 

Egy kicsit minden akarat kérdése. Hogy meg akarunk-e bocsátani, meg akarunk-e gyógyulni. A megbocsátás döntés kérdése. Dönthetünk úgy, hogy önmagunkért, vagy a szertetett félért megbocsátunk, mert igenis szeretnénk neki megbocsátani. Megbocsátani nem gyengeség, hanem erény. Egy különleges képesség, amellyel jót teszünk magunkkal és mással is.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Miért vagyok mindig szar helyzetben?!

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!