Kipp-kopp. Ki van ott? Egy savanyú ember. És miért vagy savanyú? Mert a világ egy sötét hely. Akkor facsard ki magad, limonádét sötétben is lehet inni. – gyatra poén, akárcsak Arthur Fleck erőltetett viccei. De mikor előbújt a valódi énje, a Joker, már sokkal természetesebb volt a humora, még akkor is, ha főleg bizarrnak és betegesnek mondható. Nem azért kell megnézni a filmet, mert képregény meg hős rajongó vagy, hanem hogy lásd, hogy szinte soha, senki sem magától lesz mentálisan beteg. A világ tette Jokert olyanná, amilyen.

 

 

joker savanyu emberek 01

 Kép: pixabay.com

 

Igen, az elmebetegség öröklődhet is, ahogy sok más betegség is. De sorozatgyilkosok esetén jól tudjuk, hogy gyakran a gyerekkoruk, a környezetük miatt váltak olyanná, amilyenné. Ez tudható. Mégis csak azzal foglalkozunk, hogy gyilkosok. Elkönyveljük, hogy rosszak, de ezek az emberek sem úgy születtek, hogy már gyárilag gonoszok voltak. Nem ártana kicsit a dolgok mögé nézni, és talán a világot és a benne élőket kellene kicsit feljavítani ahhoz, hogy ne neveljünk ki több őrültet vagy legalábbis zavart elméjűt. Ehhez elég lenne már annyi is, ha kicsivel több empátia és együttérzés lenne a világban, ahogy erre rávilágított a ’nevetés és öröm apostola’ is, Joker.

 

Hála az égnek akadnak boldog emberek is. Bár valószínűleg nem túlnyomóan, mert akkor az utcán több mosolygós, vidám, élettel teli ember lenne. Csakhogy hozzájuk temérdek olyan van, aki: szürke, életunt, ideges, gyűlölködő, depressziós. Ez a legtöbbjükre rá van írva. Ők nem törődnek azzal, hogy megjátsszák magukat. Simán belerúgnak az emberbe, ha rossz napjuk van. Gondolkodás nélkül elsütnek egy szemét poént, egy szíven szúrós kritikát. Ők azok, akik a melóhelyen átlépnek feletted, eltaposnak, ha arra van szükség ahhoz, hogy előnyhöz jussanak. Ezek az emberek törik össze a szívedet egy randi vagy egyéjszakás kaland után. Nem törődnek veled. Nem érdekli őket, mi lesz a tetteik következménye. Csak az a lényeg, hogy a bennük rejlő üres, tátongó űrt valamivel megtöltsék. A te fájdalmaddal, a te szerencsétlenségeddel, a te vereségeddel.

 

Az emberek másik része úgy csinál, mintha aranyéletük lenne. Ezt látjuk a facebookon, ez jön le akkor is, mikor beszélgetünk másokkal. Talán igaz és vannak közöttük valóban boldog emberek. De tényleg mindenki az lenne? Azért akadnak olyanok, akik elárulják magukat, apró kis jelzéseket tesznek, amik talán nekik fel sem tűnik és ami egyből elárulja: csak megjátssza a boldogságot.  Rejtőzködnek egy álarc mögött és úgy tesznek, mint aki boldogok és elégedettek, mert van pénzük, jó állásuk, szexi partnerük, de közben belül mégis rohadnak. Akkor ők miért játsszák meg magukat? Van erre egy kézenfekvő válasz: ha bevallják, akkor igaz is lesz. Amint tényként kezelik, hogy igen, boldogtalanok, rossz érzésük támad. Bizonyossá válik, mint egy átok, egy bélyeg, amit onnantól kezdve nem fognak tudni levakarni magunkról. Pedig attól még, hogy bevallják a boldogtalanságukat, nem kellene vele örökké együtt élni. Azért kell felvállalni és tudatosítani, hogy lépéseket tegyenek az ellenkező irányba, másképp nem megy.

 

joker savanyu emberek 02

 

Hiszen ha tagadjuk a problémát, akkor nem megoldjuk, hanem eltusoljuk. Attól még szépen ott marad, és ahogy lenni szokott, idővel csak rosszabb lesz. Az álboldogság nem azt fogja eredményezni, hogy akkor boldogok is leszünk, hanem azt, görcsösen fogunk törekedni arra, hogy fenntartjuk a látszatot. Egyre csak mantrázzuk magunknak, hogy boldogok vagyunk, de közben belül szenvedünk és kínlódunk. Mert itt a mantrázás nem old meg semmit. Az viszont, hogy vállaljuk az érzéseinket igen. Hiszen csak azon lehet segíteni, amit létező problémaként könyvelünk el. Hogyha belátod, hogy boldogtalan vagy, már rá is léptél a gyógyulás és önmegsegítés útjára. Él benned a vágy aziránt, hogy valóban boldog legyél. Innentől egy kis motivációval szép lassan elérheted, hogy boldog életet alakíts ki magadnak.

 

Ugyanis nem szégyen az, ha boldogtalan vagy. Boldogtalan azért, mert nincs párod, mert anyagi gondjaid vannak, nem találod a helyedet a világban vagy utálod a munkádat, esetleg elveszítettél valakit. Nem baj, hogy boldogtalan vagy, de az igen, ha nem akarsz változtatni azon, hogy másképp legyen. Hiszen lehetsz boldog, csak tenni kell érte. Oké, van, mikor a boldogság magától kopogtat az ajtónkon, de sok esetben tenni kell azért, hogy egyáltalán odataláljon az ajtónkhoz.

 

Hidd el, nem vagy egyedül. Nagyon sokan boldogtalanok. Még azok is, akik agyba-főbe posztolgatnak vagy pletykálnak arról, milyen boldogok a férjükkel, hogy csodás életük van, mert háromhavonta járnak nyaralni, mert izgalmas, csodás életet élnek. Vagyunk páran, akik átlátnak az ilyen álboldogságon. Tudjuk, hogy ezek az emberek csak kompenzálnak. A boldogtalanságukat azzal próbálják elrejteni, hogy látványosan boldognak mutatkoznak mindenki előtt. Így könnyebb elhitetniük önmagukkal és másokkal is, ha hangoztatják, hogy mennyire boldogok és elégedettek és ennek a jelét mutogatják. Viszont sajnos, akik nem látnak át rajtuk és épp boldogtalanok, azoknak olaj a tűzre, mert még rosszabbul fogják érezni magukat mások álboldogságát látva. Ha te is ilyen vagy, akkor nyisd ki a szemed és próbálj meg nem bedőlni mindenkinek!

 

joker savanyu emberek 03

 

Ám nem egyedül az a probléma, hogy hazudsz magadnak és másoknak. Talán ennél is nagyobb probléma az, amikor engedsz a sötétségnek – mert az könnyű és kényelmes – és egész egyszerűen leszarod azt, ami van másokkal. Már csak a saját boldogtalanságod vagy épp boldogságod érdekel. Ezért elmész úgy a földön fekvő ember mellett, hogy két kilométerről megállapítod, hogy biztos részeg és lehet, hogy egy perccel előtte kapott szívrohamot vagy verték össze. Egyszerűen elsétálsz a magányos, síró ember vagy gyerek mellett, vagy akár kicsit közelebb: a kollégáid mellett. Nem érdekel sem az idegen, sem a kollégád, de talán még a barátod gondja sem, hiszen van neked elég, minek foglalkozz másokéval.

 

Tehát! Vannak a boldog emberek, vagy legalábbis az optimisták. Vannak, akiknek nem tökéletes az életük, de igyekszenek pozitívan gondolkodni. Rengeteg az önbizalomhiányos, - akár labilis természetű -  ellenben alapvetően jó lelkű ember van a világban. Ők találkoznak a savanyú és nemtörődöm emberekkel, akik elgázolják őket, porrá törik a szívüket, a lelküket. Vagy éppen az álarcot viselő emberek készítik ki őket, akik álboldogságukat hirdetve zúzzák össze a bizonytalan vagy már depresszív embereket. Egy maroknyi ember hogy találjon egymásra egy hordányi sötét ember között? A nyomás és a csalódások hatására megtörnek a maroknyi emberek képviselői és Jokerekké válnak. Talán a többi, sötét emberrel együtt…

 

Lehetett volna a filmet onnan is nézni és boncolgatni, hogy mekkora különbség van manapság is a gazdagok és szegények között. De ez már régóta így van és különben is, rengeteg más ember is megteszi. Azt viszont kevesen boncolgatják, hogy miért lesznek a Jokerek Jokerek és hogy mi a franc bajuk van az embereknek. Miért kényelmesebb besavanyodni és az empátia halvány szikráját is kiölni ahelyett, hogy segítenének magukon vagy éppen másokon? A világ sem magától lesz sötét hely, hanem a benne élőktől. Ám ha egyszer sötét lett, ez azt jelenti, hogy akár újra egy napsütötte hellyé is válhat. Igen, szegénység, betegségek és problémák is mindig is lesznek, de talán le lehetne csökkenteni ennek a mértékét azzal, ha több empátia lenne a világban. Ha dolgoznánk azon a híres érzelmi intelligencián. És ha többet…

 

mosolyognánk és nevetnénk.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Csak a ma számít, mert úgysem lesz holnap! – Na, ezért tartunk ott, ahol.

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!