Szinte minden ismerősöm valamilyen mértékben telefonfüggő. Egy jó részük pedig virtuális világ függő lett. Nem telik el úgy nap, hogy ne játszanának pár órát a Facebook játékaival, mint a FarmVille meg a Candy Crush Saga és társai. Egyre kevésbé értem azt, miért adja fel valaki a valódi életét azért, hogy a virtuális valóságban „élhessen”?

 

 

virtualis vilag 01

kép: unsplash

 

Egy ismerősöm mesélte, hogy Cyberpunk 2077-el játszik. Addig a napig azt sem tudtam, mi fán terem az, ezért ránéztem: lényegében egy sci-fi játék, amiben kigyúrt pasik, szexi nők keménykednek, feladatokat teljesítenek, lövöldöznek, gengszterkednek, autót vezetnek. Manapság rengetegen megvannak érte bolondulva és képesek egy nap 4-5 vagy annál is több órát játszani.

Aki meg nem erre van ráfüggve, azok a SIMS4-et tolják, ahol varázslatos házakat húzhatnak fel maguknak, olyan partnerük van, akiről mindig is álmodtak és annyi házi kedvencük van, amennyit nem szégyellnek.

 

Mindez kortól, nemtől függetlenül, mert manapság a 40-esek, 50-esek is előszeretettel tolnak valami játékot a telefonjukon. Egy időben az Angry Birds, a Pokemon Go volt a menő. Most a Cyberpunk. 

 

Nem az a gond, hogy az emberek játszanak. A játék jó, kikapcsolja az embereket, olykor össze is hozza őket. A baj az, hogy inkább azt látom: mindenki szabályosan menekül. Oda, ahová tud. A legkényelmesebb és legkézenfekvőbb világ az online tér. De mégis, milyen abszurd már, hogy te app-os játékban nevelgeted a kutyuskádat, mikor a valóságban is tehetnéd? Az eszem megáll, amikor valaki azt mondja nekem: mindjárt folytathatjuk a beszélgetést, csak előbb be kell lépnem a játékba, hogy: „Megszerezzem a napi kincseket.” vagy „Learassam a termést.”

 

virtualis vilag 02

 

Vagy a kedvencem: „Tudnál várni kicsit? Csatába hívtak, mennem kell, de csak egy pár perc.” – mondja ezt nekem egy negyvenéves nő a beszélgetés közepette. Eltelik húsz perc, kérdezem, még sok van abból a csatából, amibe az online szerepjátékos barátai belerángatták? Erre ő: „Ja, bocsi, azóta másik küldetésben vagyok, de mindjárt végzek.” Hát nem végzett…

 

Érted, ott voltam, mint hús-vér ember, akivel társaloghatna. Máskor arról panaszkodik, milyen magányos, senki sem figyel rá, vágyik az emberi társaságra és mikor ott vagyok, mégsem vagyok jó?! Oké, nem tudok sárkányt ölni, nincsenek szuperképességeim és új birodalmat sem foglalhatok el vele, de azt gondoltam mégiscsak jelentősebb a személyem, semmint az online barátoké, akik harcba hívták.

 

Szóval hová a francba tartunk? Elcseréljük a valódi világot egy képzeltre? Vagy akár egy ugyanilyenre csak jobbra? Mert a virtuális világban dől a pénz, nincsenek járványok, párkapcsolati gondok és olyan életet élhetünk, amilyet csak akarunk? Igen, mindez valahol jól hangzik. A virtuális világban megkaphatjuk mindazt, amit a valóságban nem. De ettől még a valóság nem lesz kevésbé érdekes, örömteli vagy rosszabb.

 

Tudom, hogy sokan vannak nehéz helyzetben és kell valami, aminek köszönhetően levezetik a feszültséget. Valóban, inkább játszanak, mintsem egymás vérét szívják és ha nagyon kellene választani, inkább egy játékban kung-fuzzák le az ellenséget, semmint azt, aki kihúzta náluk a gyufát a boltban. De ez akkor sem egészséges. Nincs rendjén az, hogy csak mert éppen szar a helyzet a világban vagy az egyéni életünkben, elmenekülünk a virtuális térbe. Hát nem rémisztő, hogy kezdünk egymás mellett érzéketlen, lélektelen üres porhüvelyekké válni?

 

virtualis vilag 03

 

Nekem rettenetesen időpazarlásnak tűnik az, amikor valaki azt mondja, hogy a munka után 5-6 órát játszik és éli a virtuális életét. Ha nem többet. Bezártság vagy magány ide vagy oda, ezt az időt fordíthatná olvasásra, filmnézésre, egy új hobbi elsajátítására, önmaga fejlesztésére vagy éppen arra, hogy jelen világban keressen kapcsolatokat. Az sem normális, hogy a párok egymás mellett ülnek és úgy játszanak a virtuális világban, csak együtt ne kelljen lenniük a való életben!

 

 

Nem, egyszerűen bárhonnan nézem, nincs rendjén az, hogy lecseréljük a szeretteinket, a barátainkat egy „jobbra” az online világban. Egyáltalán nem helyénvaló, hogy annyira menekülünk a gondjaink elől, hogy szívesebben vásárolgatunk a virtuális karakterünkkel és ott már csak azaz egyetlen problémánk, mit vegyünk fel!

 

El fognak halni így a kapcsolatok. Lassan egyáltalán nem lesz szükségük ezeknek az embereknek más társaságára. Ők szigetelik el saját magukat másoktól. Pedig soha, de soha nem lehet értékesebb egy online élet a valódinál! Ez a valóság. Néha jó, néha szar, ez van. Az élet maga a játék. A jelenlegi helyzetet leszámítva, ebben a világban is lehet utazni. Lehet szórakozni, randizni, barátokkal lógni. Minden adott ahhoz, hogy elérjük a vágyott életet. Talán nem egy gombnyomásra, de semmi sem lehetetlen annak, aki tesz is érte. Csak hát épp itt van a baj, ugye?

 

Kényelmesebb, könnyebb belépni egy játékba és ott megszerezni mindent. Mindezt a fotelből vagy a kanapéról, a biztonságos otthonból. Méghozzá egy átdolgozott, szar nap után a munkahelyen. A párkapcsolati, önbizalmi, anyagi problémák elől remek kiutat jelent belépni a játékba, ahol gyönyörűek, érdekesek, színesek és boldogok vagyunk. De ez nem helyes. Ez színtiszta tékozlás.

Emberek, ébredjetek fel! Egy életetek van! Hát tényleg arra akarjátok pazarolni, hogy virtuális életek a valódi helyett? Ennek kiegészítőnek, szórakozásnak kellene lennie, nem életcélnak. Nem életformának! Ez az igazi életed minden nyűgjével és örömével együtt. Másnak a mosolyát, az ölelését, a kedvességét sosem pótolhatja egy játék. Minden, amire az embernek igazán szüksége itt van, ebben a valóságban. Ahelyett, hogy egy szebb, jobb élet reményébe menekülsz az online térbe érd el, hogy a valódi életed erről szóljon!

 

Hidd el, baromira bánni fogod, hogy elrepül öt, tíz vagy annál több év az életedből és te arra döbbensz rá: magányos vagy. Az életed romokban van. Ne a virtuális életedet, hanem a valódit építsd, de itt és most!

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

 A legtöbb embernek lövése sincs arról, mihez kezdjen az ajándékba kapott idejével!

 

 TÁMOGASSUK EGYMÁST!

 

Mint azt bizonyára ti is tudjátok, a jelenlegi járványhelyzet sokakat megvisel, ahogy a magazinokat is. Sajnos mi sem vagyunk kivételek. De igyekszünk a nehézségek ellenére is kitartani és minden körülmény ellenére, továbbra is a maximumot nyújtani nektek, minőségi cikkekkel szórakoztatni, informálni benneteket.

 

Ezért arra kérünk titeket, kedves olvasóinkat, hogy támogassatok bennünket! Az alábbi számlaszámon tudjuk fogadni a felajánlásokat, amelyek hozzásegíthetnek bennünket a magazin fennmaradásához.

 

Cserébe ígérjük, hogy a tőlünk telhető legjobbat nyújtjuk nektek!

 

Bankszámlaszám: 10918001-00000025-99320004 (UniCredit)

 

Cégnév: Mega-Invest Ingatlanközvetítő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!