Sajnos nem mindenkinek szól a szeretetről, a boldogságról, a családról a karácsony. Sokak számára a gyásszal egyenlő. Sajnálatos módon a halál nem válogat, akkor jön el, amikor. Nem foglalkozik azzal kinek teszi tönkre a karácsonyát. Hogy boldogtalanná tesz egy feleséget, férjet, egy anyát, egy gyermeket, akárkit. Az is igaz, hogy sosem jön jó időben és bármikor is következzen be a tragédia, az mindig fáj. Bár alapvetően is szomorú az, ami Karinával történt, de valahogy még tragikusabbá teszi a helyzetet az, hogy szenteste veszítette el a férjét.

 

karacsony gyaszrol szol 01

Kép: LinkedIn

 

„Mindenki olyan boldog és vidám karácsonykor. De én már nem tudok az lenni. Ugyan megpróbálom a kisfiam kedvéért, de odabent valahol mégis olyan érzésem van, hogy majd megpusztulok. Azt hiszem, számomra soha többé nem lesz már boldog a karácsony.”

 

Karina férje kamionsofőr volt. Gyakran volt úton, hol napokra, hol hetekre, főként külföldre járt szállítani. Máskor pedig minden létező szabadidejét a feleségével töltötte. A hatéves kapcsolatuk során megbeszélték, hogy amikor megszületik első gyerekük, akkor férje, Ákos visszavesz a munkából és kevesebbet fog vállalni, vagy pedig csak itthon fog szállítani. Mikor megszületett a kisfiúk, tartotta a szavát és abban az évben azt mondta: utoljára megyek ki külföldre, a következő évtől már itthon leszek.

 

 

Szóval nagy volt az öröm, hiszen Karina csak-csak hiányolta maga mellől a férjét. Teljes volt a bizalom közöttük és annak ellenére, hogy már hat éve együtt voltak, még mindig úgy szerették egymást, mint a kapcsolat elején, vagyis őszinte és lángoló szerelemmel. Voltak nehéz időszakaik, hiszen sokszor volt egyedül Karina, de semmi pénzért el nem hagyta volna kedvesét csak azért, mert kamionozik és mert abból a fizetésből teremtették meg a közös otthont és az alapot ahhoz, hogy a legnagyobb kényelemben felnevelhessek több gyereket is, hiszen mindketten nagy családra vágytak.

 

karacsony gyaszrol szol 02

 

Lelkesen várta alig féléves kisfiával a szentestét. Az volt megbeszélve, hogy este nyolc, legkésőbb kilenc fele hazaér Ákos, de az sem baj, ha később. Inkább jöjjön lassabban, mintsem valami baja legyen. Ugyanis nemcsak a távolság volt rossz hatással időnként a kapcsolatukra, vagy legalábbis Karina idegeire, hanem a tény, hogy hosszú és veszélyes is lehet az út. Pláne télen, mikor mínuszok vannak, fagy és köd. A férje nem ért haza nyolcra. Fél órával később megcsörgette, de nem vette fel. Nem esett kétségbe, máskor is előfordult már ilyen. Kilenckor újra hívta, de még mindig semmi. Biztos, csak késik. Tíz felé már aggódni kezdett és addig már jó pár nem fogadott hívása volt Ákosnak. Végül tíz után nem sokkal becsöngettek. Két rendőr állt az ajtóban. Sajnálattal tudatták vele, hogy a férje meghalt balesetben. Egy nehezen belátható kanyarnál történt, ahol szemből, nagy sebességgel jött egy autó, a férje elrántotta a kormányt, hogy elkerülje az ütközést. Kisodródott és felborult.  Olyan szerencsétlenül alakultak a körülmények, hogy nem élte túl.

 

„Aznap meghalt bennem valami. Akkor, abban a percben el se akartam hinni, de mikor láttam, hogy ez nem valami tréfa, azt hittem ott helyben meghalok én is, kezemben a kisfiunkkal.”

 

karacsony gyaszrol szol 03

 

Másnap valóban a családjával töltötte a karácsonyt, csakhogy nem a legnagyobb boldogságban töltött káposztát meg mézeskalácsot falatozva, hanem gyászban. Az egész élettől elment a kedve. Még az öngyilkosság is megfordult a fejében, de akkor mindig bevillant a kisfia arca és el is űzte a gondolatot. Nem teheti meg vele, hogy mindkét szülője elhagyja. Ám akkor lehetetlennek tűnt, hogy megbirkózzon a fájdalommal, hogy nem a szokásos szilveszteri partit kell szerveznie, hanem a férje temetését. Hogy a szeretet ünnepéből a gyász és a gyűlölet napja lett.

 

Mivelhogy azóta akárhányszor eljön a karácsony, az ő szívében sokszor gyűlölet ébred. „Nem is tudom, kit utálok. Csak rossz ránézni a sok boldog párra és családra a bevásárlóközpontokban meg az utcákon. Irigylem a boldogságukat, irigylem azokat az asszonyokat, akiknek él a férjük. Persze nem kívánok nekik rosszat, csak azt nem értem, hogy miért éppen az én férjemet vette el az Isten.”

 

karacsony gyaszrol szol 04

 

Idén van a harmadik évforduló és még mindig gyászol. Alapvetően év közben egész jól el van, a munkája és a fia köti le minden idejét. Ő most az élete fénye, aki sajnos soha nem ismerheti meg az apukáját, csak képekről, videókról és az alapján, amit mesél neki. Csak ez a november-december hónap az, amik előjönnek az emlékek, a fájdalom és olyankor sokkal feszültebb. A környezete szerint néha alig lehet hozzászólni, mert mindenen felkapja a vizet. Valahol érthető. Számára nem a kellemes ünnepek jönnek, hanem a sötétség napja. Pedig igyekszik a fiának megszépíteni, hogy apa nélkül is boldog gyerekkora legyen, csak éppen ő az, aki képtelen olyankor bármiféle felhőtlen jókedvre, hiába nézi gyermeke boldog arcát és örömét. Lélekben már felkészült arra, hogy ez örökre így marad.

 

Úgyhogy gondolnunk kell rájuk is. Azokra, akiknek a legkevésbé sem arról szól a karácsony, amiről kellene. Jó volna valahogy segíteni rajtuk, de sajnos nem lehet meg nem történté tenni a dolgokat és egy csettintésre elvenni a másik fájdalmát. Remélhetőleg felvirrad egyszer az a nap, mikor már nem lesz annyira gyűlöletes számára a karácsony és újra képes lesz örömet érezni.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ezek is tetszeni fognak:

 

„Igyekszem túlélni ezt az időszakot.” - őszinte vallomás olyantól, akiben meghalt a Karácsony szelleme

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!