Nem vagyok milliomos, de még csak tehetős sem. Nem mintha az adakozás, mások megsegítése ezen múlna. Nem kell vagyonokat eltapsolni ahhoz, hogy jót tegyünk másokkal. Éppen ezért tud bárki segíteni. Pénzzel, étellel, ruhával, önkéntes munkával. Nem az a cél, hogy magunk is legatyásodjunk, hanem segítsünk, a lehetőségeinkhez mérten. Ezért tudok én is segíteni, és nemcsak egyszer, egy héten az évben az ünnepekkor, hanem egész évben!

 

 

uneppekor adakozas 01

kép: pinterest.com

 

Téged nem bosszant?  Jó, a segélyszervezetek egész évben át kampányolnak a bajbajutottakért. De a médiától kezdve a közösségi oldalak, mindig a karácsonyi időszak a leghangosabb. Hogy na, most van itt a lehetőség, hogy adakozzunk, valami jót tegyük! Ha esetleg egész évben nem tettél semmit, akkor legalább most! Oké, van ebben valami, hogy akinek nem szokása, az legalább a szeretet ünnepének közeledtével tegyen valamit.

 

De lehetne a világ egész évben hangos. Azért ha visszanézzük az idei évet, bőven volt lehetőség adakozni. Égett az Amazonas-medence, Ausztráliában élve égtek el a koalák. És akkor ott vannak a hétköznapi szerencsétlenek, a nehéz sorsú felnőttek, gyermekek, állatok. Bőven lehet kinek segíteni. Biztos vannak, akik kiállnak értük, csak évközben valahogy ezek a segítségkérések valamivel csendesebbek. Igaz, hogy idén már volt egy példaértékű összefogás a hazánkban és sikerült összegyűjteni Zente részére a 700 millió forintot. Ám akkor is ott a kérdés… miért nem megy ez egész évben?

 

Egyik nap is vásárolok a hipermarketben és a pénztárnál megkérdezik, hogy adakoznék-e az XY segélyszervezetnek. Nemet mondtam. Azért, mert pár nappal előtte adakoztam már egy másiknak. Ő persze nem tudta, de a tekintetével meg tudott volna fojtani egy kanálvízben, legalábbis szembeköpött volna, hogy mekkora patkány vagyok, hogy nem tudok pár száz forintot áldozni. Elméjében valószínűleg a pokol mélyére száműzött, hogy a szemét ribi, aki tízezerért shoppingolt, nem bírt volna még hozzácsapni egy keveset jótékonysági célra. Én kérek elnézést. De nem álltam le magyarázkodni, hogy ne haragudjon már meg, de én egész évben adakozom, mert nálam mindennap szeretet ünnepe van.

 

uneppekor adakozas 02

 

Ezért olyan bosszantó bizonyos tekintetben a karácsony. Lépten-nyomon hangoztatják, hogy a Szeretet Ünnepe mindenféle adománygyűjtő pontok jelennek meg a városokban meg hirtelen ezer meg ezer lehetőségünk van adakozni, akár pénzt, akár élelmiszer csomagot „várnak”. Ugyanígy ki lehet szolgálni a társadalmat az év többi napján is, és meg lehetne könnyíteni a kényelmesebb emberek életét. Máskor is lehetne a hipermarketekben gyűjtést szervezni. Más alkalmakkor is lehetne önkéntes munkát vállalni.

Érthető, hogy szeretnénk mindenki ünnepét szebbé varázsolni. Hogy legalább egyszer az évben hadd legyen igazán boldog vagy hadd ehessen egy jót. Csupán arról van szó, hogy mehetne ez máskor is, hogy az emberek, a rászorulók ne csak egy hetet várjanak az egész évből. Jó volna, ha jobban számíthatnánk egymásra és ehhez tényleg nem kellene nagy tettek. Nem egy embernek kell csodát tenni. Többször is láttuk már, hogy a sok kicsi segítség beválik. Működhetne ez akármikor.

 

Hiszen ettől leszünk emberségesek. Hogy nem szemet hunyunk meg homokba dugjuk a fejünket, ha baj van, hanem segítünk egymásnak. Így is épp elegen vannak, akik megteszik, hogy becsukják füleiket, szemeiket, mindenüket, csak ne keljen foglalkozniuk mások bajával. Úgy söprik félre a segítségkérőt, mint port a vállukról. Van nekik is elég gondjuk. Vagy egyszerűen nem kérnek mások bajából. Pedig ők is kerülhetnek ebbe a helyzetbe. Ne legyen így, de megtörténhet. Akkor pedig milyen jó lesz, ha rajtuk segítenek!

 

uneppekor adakozas 03

 

Szükségünk van az összetartásra. Mert csak az emberek képesek megmenteni a Földet, az embereket, az állatokat. Hiszen ebből kettő nem is tud önmagán segíteni, de emberek között is van olyan, aki sajnos nem képes rá.  Gondolnunk kell rájuk és akiben van némi empátia, az meg is teszi. Ugyanis itt mutatkozik meg igazán az empátia. Elvégre két ember adakozik: az, aki fel akar vele vágni és az, akiben van empátia. Mindegy, hogy bevallja, hogy érzelmi alapon teszi, mert segíteni szeretne, sajnálja az ügyet vagy a személyt esetleg azt mondja, kötelességből teszi, hogy ne hagyjon mást cserben.

 

Ez már valahol mindegy, a lényeg, hogy megteszi. Ha valaki ezzel akar hencegni, hát tegye, nem róluk szól ez a cikk, hogy így szeretnének potya szeretethez, meg figyelemhez jutni, így kívánnak népszerűbbek lenni. Mindenképpen dicséretes és példaértékű dolog az, ha valaki segít. Akkor is, ha ünnepekkor és abban az esetben is, ha egész évben cselekszik. Mindegy, hogy mivel, mennyivel, de segít. Több ilyen emberre lenne szükség.

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

A legszebb újévi ajándék - 25 év után betoppant az életembe az apám

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!