Felgyorsult világot élünk és teljesen más értékeket tartunk fontosnak. Ma már mindenki a tökéletességre hajt. Legyen tökéletes a külseje, az élete és természetesen a párkapcsolata is. Mindenből a legjobbat akarjuk magunknak, méghozzá azonnal. És miközben csak az elképzeléseink megvalósítására figyelünk, mindent és mindenkit félredobunk, mert senki és semmi sem elég jó.

 

 

 

semmisem jo 01

kép: unpslash.com

 

Mindenkinek vannak tervei, elképzelései az életével kapcsolatban. Legyenek is, hiszen ezek motiválnak és visznek bennünket előre. A probléma akkor kezdődik, amikor kipipáljuk a céljainkat és nem érjük be velük. Nem tudunk igazán örülni nekik. Az motoszkál az agyunkban: kell lennie egy jobbnak. Egy tökéletesebbnek. Ezért ahelyett, hogy elégedetten hátradőlnénk és élveznénk azt, amit elértünk, fejest ugrunk egy következő projektbe.

 

Persze lehetne mondani, hogy nincs ezzel semmi gond, ha valaki igyekszik magából vagy az életéből a legjobbat kihozni. Csakhogy gyakran ez kényszeressé válik és közben az ember meggondolatlan döntéseket hoz. Annyira csak a célra koncentrál, hogy nem veszi észre: már most is jó élete van. Megvan mindene, ami a boldogsághoz kell. Ehelyett mit tesz? Lecserél, eldob, kidob mindent, ami már megvan, ami jó és akár eddig is kiszolgálta.

 

Mert sokan ilyenek lettünk: pazarlók. Nem becsüljük, nem értékeljük azt, amink igazán van. Természetesnek vesszük. Azt hisszük, simán találunk – sőt, megérdemeljük – a jobbat. Folyton ideálokat, álmokat kergetünk arról, hogy valami vagy valaki lehetne még jobb. Lehetne még jobb munkánk, lakásunk, kocsink, albérletünk. Mindez igaz a társas kapcsolatainkra is: lehetnének jobb barátaink, jobb partnerünk. Ezért hajlamosak vagyunk folyamatosan cserélgetni mindent és mindenkit.

 

semmisem jo 02

 

Ugyanis ma már mindenki pótolhatónak tűnik. Ha valaki vagy valami nem elég jó, azt egyszerűen leváltjuk egy jobbra. Miért szenvednénk vele vagy legalábbis tennénk bármilyen erőfeszítést a dolgok megjavítására, amikor egész egyszerűen le is cserélhetjük őket. Ez a kényelmes, könnyű megoldás, nem pedig az, hogy dolgozni kell valamiért vagy valakiért. Emiatt megy a levesbe annyi párkapcsolat és barátság. Ezért lesz annyi sérült, bizalmatlan ember, akik úgy élik az életüket: nem elég jók. Sokszor meg lehetne oldani a problémákat beszélgetéssel, erőfeszítéssel, de kinek van erre ideje meg kedve? Egyszerűbb keresni valakit, aki már az igényeinkre van szabva. De létezik ilyen ember?

 

Egyszerűen csak el kell fogadni: nem létezik a tökéletes. Aki azt hajszolja, sosem lesz megelégedve. Márpedig az örökös elégedetlenség boldogtalansághoz vezet. Ahogy az is, hogy másoktól elvárjuk: legyenek tökéletesek. Legyenek készek, pont úgy, mintha álmainkból léptek volna elő. Abba pedig bele sem gondolunk, hogy esetleg mi magunk sem vagyunk tökéletesek. Az lényegtelen, minden idomuljon hozzánk, nem pedig fordítva!

 

Közben egyre csak azt nézzük: mi mindene van másoknak. Összehasonlítjuk az elért sikereinket, a kapcsolatainkat és arra jutunk: nekik több vagy jobb van abból, amire mi vágyunk. Ezért máris elértéktelenednek azon dolgok, kapcsolatok, amelyekkel rendelkezünk. Persze erre igencsak rásegít a közösségi média is, amely mást sem nyom az arcunkba csak a tökéletességet. A tökéletes életet és álomkapcsolatokat.

 

semmisem jo 03

 

Ebbe nagyon nem kellene belemenni. Az összehasonlítgatás ritkán motiválja az embert, inkább csak rombolja. Ugyanis gyakran teljesen más a valóság, mint amit mi látunk. Senkinek sem tökéletes az élete. Csak éppenséggel vannak, akik kényszeredetten törekszenek arra, hogy az ellenkezőjét láttassák, különben kevesebbnek érzik magukat. Mások pedig képesek őszintén hálát adni annak, amijük van. Nem járnak állandóan nyitott szemmel. Ez nem jelenti azt, hogy megalkusznak, beérnek, csak egyszerűen tudnak örülni annak, amit elértek, amijük van és akik körbeveszik őket.

 

Értékeljük azt, amink van. Az eddig elért eredményeket. Az, hogy mit tartunk sikernek, nézőpont kérdése. Nem más mondja meg. A boldogság titka nem a tökéletességben rejlik. Akkor vagyunk boldogok és elégedettek, ha azok akarunk lenni. És semmit sem vegyünk természetesnek, főleg nem a szeretteinket, akiket ne tárgyakként kezeljünk, hogy kaphatunk belőlük jobbat. Becsüljük őket és bánjunk velük tisztelettel!

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Életveszélyes is lehet a mosolygó depresszió – Talán téged is érint!

Pin It
Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!