udvarlás

Eltűntek. Mint szürke szamár a ködben. Egyre több nőtől hallom ezt, de nem mellesleg, szemem is van hozzá, hogy lássam: az udvarló pasik szőrén-szálán eltűntek. Azok, akik hajlandóak randizni, rögtön a sétálás, az iszogatás, esetleg vacsora után a lényegre térnek. Ágyő drágám, ez nem fog összejönni vagy akkor mehetünk a lakásodra?

40 fölött

Negyvenhárom éves vagyok. Elváltam és két tini gyerekem van. Most jól érzem magamat a bőrömben, de nem mindig volt így. Ugyanis a környezetem nagyon sokáig azt akarta elhitetni velem, hogy értéktelen vagyok. Hogy már nem vár rám semmi. Elmúltam negyven, húzzam le a rolót és várjam ki türelmesen, amíg elvisz a kaszás. Hiszen már nem leszek szebb, sikeresebb, hamarosan úgyis megbetegszem és egyedül halok meg, mert ne is számítsak arra, hogy bárkinek is kellenék negyven felett.

Prostikból áll az egész világ

Talán nem az egész… de az biztos, hogy sokakra igaz. Rengeteg embert meg lehet venni. Pénzzel, hatalommal, pozícióval, ékszerrel, de akár piával is. Miért? Mert gyengék? Mert a könnyebb utat választják? Ez a kényelmes? Nincs bennük olyan, hogy tisztesség, erkölcs, felelősség? Hová lett az emberi tartás? Mikor tűnt el? Vagy mindig is ilyen világot éltünk?

fürdés gyerekkel

Közös fürdőzés a csemetével. Egyesek szerint ez a világ legtermészetesebb dolga. Egyrészt remek játék, szórakozási lehetőség, másrészt pedig kapcsolatépítésnek sem utolsó. Mások viszont a gondolattól is elborzadnak és messzire elkerülik annak lehetőségét, hogy pucérkodjanak a gyerekük előtt vagy például anyuka kínosan figyel arra, hogy lánygyermeke semmilyen körülmény között ne láthassa meg apu felszerelését. Szerinted melyik viselkedés az egészséges?

 hinni az emberekben

Nem könnyű felelni rá, ugye? Sokan azt mondjátok, hogy vannak, akikben igen. De most távolodjunk el egy kicsit az ismerősöktől, a rokonoktól meg a barátoktól. Tudsz hinni az emberiségben? Abban, hogy megváltozhatnak? Hogy több jó ember is lehet? Hogy megszűnhet a gonoszság vagy legalábbis minimalizálódhat? Képes vagy ebben hinni, hogy megtörténhet a csoda? Vagy szerinted mindez egy szép álom, egy utópisztikus világ, ami soha nem jön el?

te sem gondolsz a jövőre

Nagyon sokan hirdetik és vallják azt, hogy: csak ma a fontos. Egyedül az számít, ami van. Ma kell szeretni, élni, mulatni, tanulni. Ez igaz. De ennek akkor van értelme, ha azt is tudod, mit akarsz. Hova tartasz. Mi a célod. Mert ha csak azt mondod: „Úgyis csak az számít, ami ma van, mit foglalkozzak én a jelennel, a jövő úgyis messze van és kiszámíthatatlan”, akkor ne csodálkozz, hogy sosem jutsz majd egyről a kettőre.

Kaméleonoké

De legalábbis ezt akarják elérni. Ez lenne a cél. Változz! Folyamatosan. Ha a világ egyet lép előre, akkor tarts vele te is. Ha lemaradsz, vagy ha nem akarsz, ki fogsz lógni a sorból és akkor számkivetett leszel. A társadalom peremére kerülsz, ahol a magány, meg esetleg a hozzád hasonlók várnak majd. És miért? Mert nem voltál hajlandó a világ legújabb trendjéhez idomulni.

nden napom a szenvedéssel telik

Mostanában az életem egy merő szenvedés. Nemrég váltunk el a férjemmel. Tizenkét év után. Már önmagában is óriási érvágás volt. A gyerekeimmel sem túl jó mostanában a viszonyom. Néha az az érzésem, hogy utálnak. Közben a legkevésbé sem érzem jól magamat a bőrömben és az sem segít, hogy utálok bejárni a munkahelyemre. Annyira szenvedek. Vajon ez mind az én hibám?

óvni a gyereket

Én is így nőttem fel. Már-már börtönben, mert az anyám túlságosan féltett. Tudom, hogy nem azért mondott olyan sokszor nemet és nem engedett sehova, mert gonoszkodni akart, nem akarta, hogy boldog legyek, hanem mert féltett. Hiszen mindig mondjuk: annyi rossz dolog történik ebben a világban. Igen, jó az, ha egy anya nem ereszti szélnek a gyerekeit, meg tojik rájuk nagy ívből. De mégis, hol van a határ? Meddig egészséges, normális az aggodalma, szeretete és mikortól válik betegessé?

kiközösíteni a szingliket

Képzeld el a szitut, bár az is lehet, hogy nem lesz rá szükség, mert gyakran megesik veled: ott ülsz a barátnőid körében. Mindegyik házas vagy legalábbis komoly kapcsolatban van. Persze ez már eleve ad nekik egy közös témát: a párom. Amihez te nemigen tudsz hozzászólni. Épp ezért fordulnak oda hozzád nagy kérdő tekintettel: Neked miért is nincs még mindig pasid?